A gyilkosok egyéni indítékai általában nagyon különböznek egymástól.

Sok gyilkosság a bűnöző részéről teljesen értelmetlennek tűnik. Nagyon sokfélék azok a vágyak, igények, amiért képesek kioltani mások életét. Időnként már önmagában a gyilkosság a cél.

A médiában általában úgy jelenik meg, hogy a legtöbb sorozatgyilkost egyfajta kielégülés, megnyugvás tölti el miután gyilkosságot követett el. Ez a kielégülés érzés különbözteti meg őket az egyszeri gyilkosoktól. Azoktól akik véletlenül ölnek, vagy azoktól, akik egy másik bűncselekményt akarnak gyilkossággal eltussolni. Más szóval, a sorozatgyilkosoknak tartós és ellenállhatatlan szükségük van az emberölésre.

A tetteikkel ellentétes módon, ezek az emberek valójában nagyon bizonytalanok magukban, és az elutasítástól való félelmük miatt éreznek késztetést az ölésre. Az elutasítás félelme abból származhat, hogy anyjuk már kora gyermekkorukban elhagyta őket.

A hírhedt sorozatgyilkosok közül David Berkowitz-ot, Ted Bundyt és Joel Rifkint is elutasította, vagy el is hagyta az anyjuk. Néhány sorozatgyilkost pl. Edmund Kempert bántalmazták és kínozták a szülei.

Azok a sorozatgyilkosok, akiket gyerekkorukban érzelmi trauma ért, azok felnőttként igyekeznek kerülni az érzelmileg fájdalmas kapcsolatokat. Főleg vonatkozik ez olyan emberekre, akik iránt vágyakozást éreznek, vagy éppen megkívánják őket. Az elutasítástól való félelem arra készteti, hogy megsemmisítse érzelme tárgyát. Úgy gondolja, hogy azzal, hogy elpusztítja a kívánt személyt mielőtt még kapcsolatba lépne vele, kiküszöböli még az esélyét is annak, hogy az majd elhagyja, megalázza, vagy más módon megsértse őt.

EZ IS ÉRDEKELHET: Mitől válik valaki gyilkossá?

Amint azt az FBI egy sorozatgyilkosokról szóló 2005. évi jelentésében kifejtette: a sorozatgyilkos

• elérhetőség,
• sebezhetőség és
• kívánatosság

alapján választja ki az áldoztát.

Az elérhetőséget elsősorban az áldozat életmódja, életkörülményei jelentik. Ezek teszik lehetővé az elkövető számára a támadást. Pl. egy olyan egyedül élő nő, aki rendszeresen otthon tölti estéit, jó alany egy sorozat bűnöző számára a behatolásra, és támadásra. Könnyű célpont.

A sebezhetőséget úgy határozzuk meg, hogy az áldozat mennyire van kitéve a támadás veszélyének. Az utcán éjjel sétálgató nő kevésbé támadható, ha mondjuk egy nagytestű kutya is kíséri.

A kívánatosság nagyon szubjektív fogalom. Általában az áldozat vonzerejeként írják le. Az áldozat kívánatossága számos tényezőt foglal magában az elkövető motivációjával kapcsolatban. Olyan jellemzőket is tartalmazhat, mint életkor, nem, külső megjelenés, testtípus, etnikai hovatartozás, vagy a sorozatgyilkos által meghatározott egyéb kritériumok.

A motiváció nagyon sokféle lehet, ezért nagyon nehéz azt meghatározni egy sorozatgyilkossági vizsgálat során:

• A gyilkos motivációja már az első gyilkosságnál is kialakulhat, de akár a többi gyilkosság során is.
• A motivációk osztályozását a gyilkosság helyszínén megfigyelhető viselkedésre és körülményekre kell korlátozni.
• Ha a motiváció felismerhető is, lehet, hogy az nem segít a sorozatgyilkos azonosításában.
• Ha az elkövető profilja helyett a nyomozás erőforrásait a motiváció felismerésére fordítják, az kisiklathatja, vagy félrevezetheti a nyomozást.
• A nyomozóknak nem feltétlenül szabad a sorozatgyilkos motivációját azonosítaniuk az áldozat sérüléseinek mértékével.
• Végül, a konkrét motívumtól függetlenül a legtöbb sorozatgyilkos azért követi el a bűncselekményét, mert nagyon akarja, szüksége van rá hogy megtegye azt. Kivétel ez alól, az a néhány sorozatgyilkos, akik súlyos mentális betegségben szenvednek, és akiknek nincs a gyilkosságok közötti közös motivációja.

Ilyen motivációk lehetnek többek között:

A harag erőteljes motivációs erő. Az elkövető haragot, vagy ellenérzést mutat a társadalom egésze, egy egyén, vagy a lakosság egy bizonyos csoportja pl. hajléktalanok felé.

Bűnözés, mint vállalkozás. Ekkor az elkövető magasabb státuszt kap egy szervezetben, vagy pénzbeli juttatásban részesül azzal, hogy kábítószerrel, bandával, vagy szervezett bűnözéssel kapcsolatos gyilkosságot követ el.

Az előzőekben nem részletezett pénzbeli előnyökért való gyilkolás. Kényelemből/nyereségből gyilkolás, rabló gyilkosság, vagy olyan többszörös gyilkosság, amely biztosítási vagy jóléti csalással jár.

Egy adott személy, vagy csoport céljainak és gondolatainak előmozdítása érdekében valamiféle ideológia a motiváció a gyilkosság elkövetésére. Erre példák a terrorista csoportok vagy egyének, akik bizonyos faji, nemi vagy etnikai csoportot támadnak a csoport iránti gyűlölet miatt.

A hatalom/izgalom is olyan motiváció, amelyben az elkövető felhatalmazva/felvillanyozva érzi magát akkor, amikor megöli áldozatait. Ez öncélú gyilkosság, mert úgy gondolja, hogy ő megteheti.

A pszichózis alapú motiváció nagyon ritka helyzet. Amikor az elkövető súlyos mentális betegségben szenved és kifejezetten ennek a betegségnek a hatására öl. A betegség hallucinációkat, valamint paranoid, grandiózus vagy különös téveszméket eredményezhet.

A szexuális alapú motiváció az elkövető szexuális igényei, vagy vágyai által vezérelt. Az is lehet, hogy a bűncselekmény helyszínén nincsen bizonyíték a szexuális kapcsolatra.

A sorozatgyilkosoknak – a konkrét motivációtól függetlenül – muszáj gyilkosságot elkövetniük. Tehát azért teszik meg, mert akarják, kívánják és szükségük van rá hogy megtegyék.

EZ IS ÉRDEKELHET: A félelem legyőzése