amelyet még a legnagyobb pszichiáterek sem tudnak megmagyarázni
Néha az emberek olyan rejtélyes rendellenességekben szenvednek, hogy a tudósok sem tudják megérteni, miből fakadnak, vagy hogyan lehet megelőzni és gyógyítani őket.
Egyes szindrómák már régen megjelentek, mások modernnek számítanak, de közös bennük, hogy összezavarják a kevésbé felkészült pszichiátereket.
Bemutatom a hét legfurcsább diagnosztizált mentális zavart.
-
DIOGENES SZINDRÓMA
Úgy tartják, hogy Diogenes, ókori görög filozófus egy hordóban élt, mert úgy gondolta, hogy nincs szüksége ingó és ingatlan vagyonra ahhoz, hogy boldog legyen.
A Diogenes-szindrómás betegeket szintén nem érdeklik az anyagi javak: különösen a megfelelő öltözködés, a saját higiéniájuk és egészségük, úgy általában a világ történései, a családdal és a barátokkal való kommunikáció. Lakásuk gyakran tele van értéktelen régi holmikkal és szeméttel.
A pszichológusok úgy gondolják, hogy a szindróma kiváltó oka az agykéreg insulában és elülső cinguláris kéregben bekövetkezett változások. Az ember elveszíti azt a képességét, hogy tájékozottan, a helyzettől függően döntsön. Megjelenik az apátia, amely depresszióvá válhat. Ha az ember idős, ez akár demenciához is vezethet.
-
DORIAN GRAY SZINDRÓMA
Figyelmeztető jel: ha valaki önmagát állandóan tuningolja (a rendszeres peeling, botox injekciók, plasztikai műtétek) és egyéb olyan megjelenést manipuláló kezeléseket végeztet magán, melyektől azt várja, hogy a kinézete fiatalabb legyen.
Lényegében megszállottja az örök fiatalság gondolatának, a helyes étkezésekkel, edzésekkel – fiatalabb barátokkal (vagy romantikus partnerekkel), és szlengszavak használatával.
A helyzet az, hogy egy ilyen szindrómában szenvedő beteg a közelgő öregség gondolatától is megőrül. Ezt súlyosbítják a nárcisztikus megnyilvánulások, amik azt eredményezhetik, hogy állandóan retteg, hogy megfeleljen saját túlzó szépség elvárásainak, ezért szorongás, személyiségzavar léphet fel nála. Az idáig eljutó ember akár még öngyilkosságot is elkövethet.
Az idősödő film- és modellsztárok gyakran szenvednek ettől a szindrómától.
EZ IS ÉRDEKELHET: Rebecca szindróma
-
STENDHAL-SZINDRÓMA
Ezt a szokatlan szindrómát firenzei szindrómának is nevezik: Graziella Magherini olasz pszichiáter 1979-ben utazókat tanulmányozott, akiknél mintegy 100 esetben akut pszicho-érzelmi rendellenességet tárt fel. Ezek az emberek akkor éppen a firenzei Uffizi Képtárat látogatták meg. Ugyanolyan szavakkal beszéltek saját állapotukról, mint az író, Stendhal, miután meglátogatta a Szent Kereszt templomot.
A szindróma az esztétikai benyomások túlburjánzásából fakad: van aki hisztériázik, van aki elájul, féktelenül rombolni kezdenek, elvesznek a térben. Ennél a szindrómánál testremegést és tachycardiát is feljegyeztek.
-
MÖBIUS SZINDRÓMA
Ebben a szindrómában szenvedő betegeknél az arckifejezés néha teljesen üres lehet, vagy teljesen hiányzik.
Az ilyen személy szeme nem záródik be teljesen, a csecsemőkori nyelési és szopási folyamatok felborulnak, nehezen tud mosolyogni, nehezen mozgatja az ajkát, ráncolja a homlokát. Egyéb agyi rendellenességek is előfordulnak náluk, melyek megakadályozzák, hogy kommunikáljon másokkal és teljes életet éljen.
A tudósok úgy vélik, hogy ez a szindróma az V, VI, IX, XII agyidegek magjainak veleszületett fejletlensége miatt van.
-
PÁRIZSI SZINDRÓMA
Ez egy valódi mentális zavar amit 1986-ban figyeltek meg. Hiroaki Ota japán pszichiáter Párizsban élt, és olyan riasztó tüneteket kezdett el feljegyezni a francia fővárosba érkezett honfitársainál, mint amit saját magán is tapasztalt. Most már a szindrómát nemcsak Japánoknál tartják nyilván.
A rendellenesség a megszokott életmóddal szembeni éles kontrasztból adódik: egy másik kultúrával való találkozás megrázó, ezért erre az ember elutasítással válaszol. Ennek eredményeként a turisták hallucinálhatnak, úgy tűnhet számukra, hogy valaki követi őket. Pánikrohamok is előfordulnak, ezzel a szorongás szintje nő, mely émelygéshez és szívritmuszavarhoz is vezethet.
-
STOCKHOLM-SZINDRÓMA
Egy másik, logikusan nehezen megmagyarázható rendellenesség: az áldozat empatikus lesz kínzójával, elrablójával szemben, kötődik hozzá, idealizálja és igazolja, védi annak tettét. Néha még meg is szereti. Mindezt teszi úgy, hogy teljes tudatában van annak, hogy az mit tesz vele.
Az, hogy az emberi psziché miért reagál így az életveszélyes helyzetekre – és a valódi érzéseket elfojtva, azokat pozitív fantáziákkal helyettesítve, szimpátiát formál az agresszorral szemben -, rejtély a pszichiáterek számára. Ez lehet akár egy ravasz pszichológiai jelenség, azaz a psziché védelmének mechanizmusa.
-
MENEDZSER SZINDRÓMA
Ez a rendellenesség nem is olyan régen jelent meg, az irodai mozgásszegény életmódból adódóan.
Pszichológusok szerint ez a szindróma a krónikus stressz hátterében fordul elő, ami minden erőt kiszív az emberekből. Rosszul alszanak, sokat dolgoznak, állandóan feszültek és ingerültek – mindezek ellenére továbbra is még több felelősségteljes munkát vállalnak. Nem veszi észre, hogy munkamániás lett, egyre kevesebbet pihen, és alig tölt időt szeretteivel.
Egy idő után ez az egész életmód idegösszeomláshoz vezet – és a hisztéria után teljes apátia lesz úrrá az emberen.
Fontos, hogy megelőzzük az ilyen fejleményeket, és időben forduljunk pszichológushoz, hogy megtanuljuk, hogyan kell jól gondoskodni magunkról.
EZ IS ÉRDEKELHET: Mindenki más jobb, mint én; Az imposztor szindróma
