Hogyan állapíthatjuk ezt meg?

A 10 leggyakoribb szülői hiba a táborozás kapcsán

Míg a gyerekek felnőnek, addig a szülők sok kérdéssel szembesülnek: hová menjenek óvodába, iskolába, érdemes-e gyerektáborba küldeni őket?  A fő kérdés: készen áll a gyerek egy ilyen utazásra?

Gyerektáborba általában már 6-7 éves kortól mehetnek a gyerekek. Ekkorra már rendelkeznek az ehhez szükséges szociális és mindennapi készségekkel. Tudnak egyedül enni, öltözködni, ismerik a higiénés eljárásokat. Ebben a korban a gyerek már szeretné megismerni a világot, és teljes értékű személyiségként részt venni benne.

Ezt a típusú felkészültséget nem nehéz egyetlen szülőnek sem ellenőrizni. Elég ha megnézi, mennyire tudja a fia, vagy lánya a felsorolt készségeket. De van itt valami, ami nehézséget okozhat – hogyan jöjjünk rá, hogy a gyerek pszichológiailag készen áll-e a táborozásra?

Nem a kor számít

Ahhoz, hogy hosszú ideig az ember egyedül maradjon, bizonyos erkölcsi és pszichológiai felkészültség kell. Ez egyénenként változó. Egy 6-7 éves gyerek lazán eltölthet több napot is anya és apa nélkül, miközben ellátja az életét és biztonságát biztosító összes tevékenységet. De van olyan gyerek is, aki 11-13 évesen még néhány órát sem bír ki a szülei nélkül. E különbségek oka lehet a nevelés stílusa és az egyén személyes jellemzői.

EZ IS ÉRDEKELHET: A gyerekem fél, hogy hibázik. Mit tegyek?

Fontos, hogy a gyerek megértesse magát a többiekkel

Ez lehet a legnehezebb akadály a tábor felé vezető úton. Ha egy gyerek nem tudja, hogy hogyan kommunikáljon más gyerekekkel, nehéz lesz beilleszkednie az új csapatba. Ha magába zárkózik, akkor a kötelező események feszültséget, szorongást és stresszt okoznak neki. Számára ez nem lesz egy jó nyaralás.

Látni kell, hogy a gyerek mennyire könnyen teremt kapcsolatot másokkal, hogyan viselkedik ismeretlen emberekkel, hogyan ismerkedik új gyerekekkel. Ha nincs semmi probléma, akkor a táborhoz vezető út nyitva áll. Ha ilyen tekintetben is minden egyszerűen és gördülékenyen megy, akkor érdemes felkészíteni a gyereket.

Kezdje rövid minitáborokkal, ahol a gyerekek csak néhány napot töltenek távol otthonuktól és a szülőktől. Kezdő táborozó gyerek először mehet akár egy barátjával, testvérével, így könnyebben és nyugodtabban tud beilleszkedni és ezzel csökkenthető a stressz-szint.

Meséljük el neki, hogy mi az a tábor, hogy élnek ott a gyerekek, mit csinálnak, hogyan szórakoznak. A teljes körű tájékoztatást követően érdemes megkérdezni a gyereket is, hogy egyáltalán el akar-e merülni ebbe a tábori légkörbe, készen áll-e a felnőtté válás és önállóság új szintjére jutni. Ha nem akar, fenntartásai vannak, akkor nem érdemes erőszakkal elküldeni.

Hogy egy kicsit felcsigázd az érdeklődését, meséld el a saját táborban töltött történeteidet, mit csináltatok, hogyan tetszett. Mondj olyan vicces történeteket, amik biztosan lekötik gyermeked figyelmét. A szülők példája gyakran ragadóssá válik.

Gyakran a fő oka annak, hogy a gyereket nem küldik táborba… maguknak a szülőknek a felkészületlensége. A szülő szereti a gyerekét és el sem tudja képzelni, hogy elszakadjon tőle akár egy percre is. Ez főleg az első alkalomra érvényes. Anya, vagy apa nem áll készen elengedni a gyereket ebbe a már független világba, ahol a gyerek több hetet eltölt az irányításuk nélkül.

Ez megijeszti a szülőket. És kezdődik az ellenállás. Okokat találnak, hogy otthon tarthassák a gyereket: „még nem áll készen rá”, „még kicsi ehhez”, „nem fogja tudni kiszolgálni magát”, „bántani fogják a többiek”, „nem fognak rá odafigyelni, baja lesz” stb. Valójában ezek csak kifogások, hogy a szülő maga nem akar gyerek nélkül maradni, és nem hajlandó elveszíteni felette az uralmat.

Az ilyen viselkedés oda vezethet, hogy a gyerek önértékelése csökken, úgy érzi magát, hogy ő más mint a többi gyerek, aki elmehet táborozni.

A szülőknek ezért dolgozniuk kell önmagukon, és fel kell készülniük az elválásra.

Ha a gyermek és a szülők készen állnak, akkor felmerül a kérdés, hogy…

Melyik táborba menjen a gyerek?

A gyerek érdeke az első, vele együtt kell a tábort kiválasztani. Érdemes listát készíteni az elérhető helyekről és egyenként megbeszélni őket. Célszerű részletesen áttanulmányozni a programot, a napi rutint, a látogatási rendet, a tábori szabályokat. Persze a legideálisabb, elmenni a táborba és személyesen megismerni a vezetőt, a személyzetet. Fontos, hogy végül a gyerek maga válasszon.

Tehát, hogy jól sikerüljön a nyári táborozás, ehhez fontos:

• szülők és gyerek elválási készsége,
• közös választás,
• megbeszélés, beszélgetés a táborozásról, utazásra való felkészülésről,
• klasszikus hibák elkerülése.

EZ IS ÉRDEKELHET: Nem kell mindig szórakoztatni a gyereket

Mik azok a klasszikus hibák?

Amelyeket a szülők követnek el a gyerekek felkészítése során:

1. Csak a gyerek életkora számít, nem a felkészültsége

Vannak szülők, akik csak az életkort nézik. „Tíz éves a gyerek, nem volt táborban, már épp itt az ideje.” Fontos figyelembe venni a mentális felkészültséget, és ez bizony nem függ a születési dátumtól.

2. Nem hajlandó elengedi a gyereket

Fontos, hogy maga a szülő is készen álljon az elválás túlélésére. Ellenkező esetben a felnőtt állandó stresszben lesz, ami kihatással lesz a gyerekére is.

3. A gyerek akarata ellenére táborba küldése

Amit valaki akarata ellenére tesznek, az erőszak. Ha a gyerek nem akar táborba menni, akkor ne kötelezd rá. Vedd fontolóra az alternatív nyári vakációs lehetőségeket.

4. Olyan tábort választ, ami neki tetszik

A gyereknek is részt kell venni a folyamatban, hogy úgy érezze ez az ő döntése, ami azt jelenti, hogy nincsenek fenntartásai a tábort illetően. Boldogan megy pihenni arra a helyre, ami tetszett neki.

5. Csak a tábor árát, helyét, programjait, távolságát nézi

Érdemes minden felmerülő kérdést aprólékosan átbeszélni, hogy az ismeretlentől való szorongás szintje alacsonyabb legen.

     6. Elég megnézni a fotókat és elolvasni a programot

Mielőtt befizetünk egy tábort, érdeklődjünk az ismeretségi körünkben, vagy személyesen is nézzük meg, mert lehet, hogy a valóság nem olyan rózsás. A csalódások és a kidobott pénz elkerülése érdekében jobb előre tájékozódni, mindent előre megnézni.

7. A gyerek állandó hívogatása

A gyerekek pihenni és kikapcsolódni mennek, és valamennyire kivonni magukat a szülői felügyelet alól. A gyakori hívogatásoktól senkinek sem lesz jobb. Minél több a hívás, annál zaklatottabb lesz a gyerek.

8. A gyerek napi szintű meglátogatása

A gyakori látogatások nem segítenek a gyereknek a tábor megszokásában, főleg akkor, ha ez az első alkalom. Ez csak fokozza a honvágy érzését. Érdemes a kijelölt napokon menni.

9. Túlzott aggódás a gyerekért

Értsük meg, hogy a szükséges ellátást a gyerek a táborban is megkapja. Képzett szakemberek dolgoznak ott és a gyerekek ellenőrzés alatt vannak. Szükségtelen negatív gondolatokkal gyötörni magad. Ráadásul ha nagyon szorongsz, az a gyerekre is át fog ragadni.

10. Nem hiszel a gyerekedben

Egy olyan gyerek, akiben az apa és az anya is hisz, az szárnyakat kap. Bármit megtehet, bármit elérhet. Ha ez a hit nincs meg, akkor szárnyak sincsenek.

EZ IS ÉRDEKELHET: Ellenkezik a gyerek

via

Fotó:  http://Family park photo created by master1305 – www.freepik.com