Szociális szorongás vagy szociális fóbia, annyit tesz, hogy félelem a nyilvános beszédtől, vagy a kommunikációtól még ismerősök körében is. Hogyan viselkednek a szociális szorongásos emberek? Elmondja egy pszichológus.
Valószínűleg mindannyiunkkal történt már emlékezetes eset: izgalom a vizsga előtti este, vagy szorongás az új munkahelytől… De zavarról, szociális fóbiáról, vagy szociális szorongásról csak akkor beszélhetünk, ha nem csupán a megszólalástól félünk, hanem kerüljük a személyes kapcsolatokat is, és ez legalább 6 hónapon át tart.
A szociális szorongás nagyon gyakori jelenség, és valamivel gyakoribb a férfiaknál. Kezdődhet serdülőkorban, vagy harminc év múlva egy esemény hatására. A szociális szorongás nem múlik el magától és gyakran alkohol (drog) függőséghez vezet, ha a személy ezzel próbálja enyhíteni a szorongását. Depresszió is lehet a következő lépcső, mikor hosszú ideig értéktelen embernek érzi magát.
EZ IS ÉRDEKELHET: 6 lépés, hogy megszabadulj a kényszeres félelemtől
A magas szintű szociális szorongással küzdő emberek gondolkodásának és viselkedésének három jellemzője van:
- védekező magatartás
- kudarc előrejelzés
- utólagos helyzetelemzés
-
VÉDEKEZŐ MAGATARTÁS
Annak ellenére, hogy a szociálisan szorongó emberek gyakran szembesülnek olyan helyzetekkel, amelyek ellentmondanak annak, amilyen szörnyűségeket ők eddig képzeltek a dolgokról, félelmük azért nem csökken. Ez a „védekező magatartás” jelenségnek köszönhető, mikor az aggódó emberek különféle módokat keresnek egy képzeletbeli katasztrófa megelőzésére, vagy minimalizálására.
Ha ez a katasztrófa nem történik meg, azt az illető inkább a „védekező magatartásnak” tulajdonítja, mintsem hogy beismerje, a helyzet kevésbé volt veszélyes, mint ahogy azt korábban gondolta. Ez a viselkedésmód felerősítheti a szorongás megnyilvánulásait, amit pedig óvatosan próbál elrejteni (pl. egy zavarban lévő ember elpirul, eltakarja az arcát a kezével, ezzel még jobban felhívja a figyelmét a vörös arcára).
-
A KUDARC ELŐREJELZÉSE
A magas szociális szorongással küzdő emberek hajlamosak előre „felkészíteni” magukat a kudarcokra. Mielőtt elmennek otthonról, alaposan átgondolnak mindent, amiről azt gondolják, hogy megtörténhet, minden lehetséges negatív forgatókönyvével együtt. Az ilyen gondolatoktól a szorongás jelentősen megnő, és blokkolja azt a képességet, hogy pozitív (semleges) lehetőségeket lásson a helyzet kimenetelében. Van még egy csodálatos tulajdonságuk is, hogy minden múltbéli kudarcra világosan emlékeznek, mintha csak ma élték volna meg.
Az otthonról elindulás előtti felspanolás csak arra jó, hogy úgy kerülje el az ijesztő helyzeteket, hogy aztán el se induljon. Ha mégis lehetetlen az elindulást elkerülni, akkor annyira a közelgő kudarcra összpontosít, hogy másokkal való interakciója során tényleg zsákutcába sikerül kormányozni a helyzetet. Ha sikerülne elkerülni a katasztrófát, akkor sem érez megkönnyebbülést azzal, hogy megszabadult a negatív gondolatoktól, hanem a legrosszabb előérzetét erősíti meg.
-
UTÓLAGOS HELYZETELEMZÉS
Közvetlenül a másokkal való interakció vége után megkezdődik a helyzet utólagos elemzése. Mindent, ami történt részletesen felülvizsgálják, a felülvizsgálat során a szorongás, és az önmagával kapcsolatos negatív képzelgések aktiválódnak és az eredménye az lesz: „hülye vagyok”, „gyenge vagyok”, „unalmas vagyok”, „elszúrtam az egészet”.
A másoktól érkező kétértelmű jelzéseket általában negatívnak tekintik, és egy ilyen torz észlelési tükrön keresztül a helyzet sokkal negatívabbnak tűnik számukra, mint amilyen valójában. Ennek megfelelően a mostani helyzetet a „kudarcok” növekvő számához sorolják, amelyekre a következő szorongást okozó események előtt emlékezni fognak. Ezzel a kör bezárult.
EZ IS ÉRDEKELHET: 6 leggyakoribb félelem
