Időskori feledékenység vagy Alzheimer-kór? Mikor van itt az ideje, hogy riadót fújjunk?
Idős hozzátartozónk szórakozottsága lehet egyszerűen a kor jele, de jelentheti a betegség első jeleit is. Honnan lehet tudni, hogy a helyzet komoly-e?
Sokan ritkán látjuk szüleinket és nagyszüleinket, még akkor is, ha egy városban élünk velük, akkor is többnyire csak ünnepnapokon. Miután hosszú idő után találkozunk, néha meglepődve vesszük észre, hogy az idő mennyire könyörtelen. A rokonok öregedésének egyéb jeleivel együtt észrevesszük, hogy figyelmük bizony már elég szétszórt lett.
Mi ez – csak egy korral járó jelenség, vagy az Alzheimer-kór jele? Vagy talán, valami másfajta memóriazavar? Néha aggodalommal figyeljük feledékenységüket, és arra gondolunk: nem lenne itt az ideje hogy orvoshoz forduljanak?
Íme egy „puska” azok számára, akik aggódnak idős rokonaik memóriaváltozásai miatt.
AZ AGY NORMÁLIS ÖREGEDÉSE
A memória olyan, mint egy iktatórendszer. Az „ügyintéző” a külvilágból hoz be információkat, azokat egy „irattárban” tárolja, majd szükség esetén előhívja. A homloklebenyünk úgy működik, mint az „irattáros”, a hippokampusz pedig mint az „irattár”.
Idős korban a homloklebenyek nem működnek olyan jól, mint fiatalon. Bár ezt a tényt egyetlen tudós sem vitatja, különböző elméletek léteznek arra vonatkozóan, hogy mi okozza ezt. Ennek oka lehet a homloklebenyekhez vezető, illetve onnan kiinduló vezetési pályákon keletkező apró stroke-ok felhalmozódása. Vagy lehet, hogy az öregedés során magának a frontális kéregnek a neuronjai pusztulnak el. Az is lehet, hogy ez egy természetes élettani változás.
Bármi legyen is az oka, amikor a homloklebenyek megöregednek, az „írnok” rosszabbul teljesít, mint fiatalon.
Mik tehát a normális öregedés általános változásai?
- Ahhoz, hogy az ember emlékezzen az információra, meg kell ismételni őket.
- Az információk elsajátítása hosszabb időt vehet igénybe.
- Szükség lehet egy tippre az információk lekéréséhez.
Fontos megjegyezni, hogy a normális öregedés során, ha az információ már megtanult és elsajátított, akkor visszahozható – csak időre és nyomokra van szükség.
EZ IS ÉRDEKELHET: Okos emberek is felejtenek el dolgokat
ZAVARÓ JELZÉSEK
Az Alzheimer-kórban és néhány más betegségben a hippokampusz, az „irattár” károsodik, és végül elpusztul.
Képzeljük el, hogy kinyitunk egy irattartó fiókot, és annak lyukas az alja. Ebbe a fiókba hozza a remekül dolgozó, hatékony irattáros a külvilág információit, hogy aztán azok örökre eltűnjenek a lyukban.
Ebben az esetben az információ nem hívható elő, még akkor sem, ha a tanulás során megismételték, még akkor sem, ha voltak nyomok és elég idő a felidézéshez. Amikor ez a helyzet bekövetkezik, gyors felejtésnek nevezzük.
A gyors felejtés mindig abnormális. Ez annak a jele, hogy valami baj van a memóriával. Fontos megérteni, hogy ez nem feltétlenül az Alzheimer-kór megnyilvánulása. Az okok különbözőek lehetnek, beleértve a meglehetősen egyszerű okokat is: gyógyszeres kezelés mellékhatása, vitaminhiány vagy pajzsmirigybetegség.
A gyors felejtést számos megnyilvánulás kíséri. A beteg:
- Folyton megismétli kérdéseit és történeteit.
- Elfelejti a fontos találkozókat, dátumokat.
- Potenciálisan veszélyes, vagy értékes tárgyakat hagy felügyelet nélkül.
- Gyakrabban veszít el dolgokat.
Vannak más jelek is, amelyekre érdemes odafigyelni, mivel ezek is jelezhetik a problémát:
- Megjelennek tervezési és szervezési nehézségek.
- Nehézségek merülnek fel az egyszerű szavak kiválasztásában.
- A személy még az ismerős útvonalakon is eltévedhet.
KÜLÖNLEGES HELYZETRE PÉLDÁK
Nézzünk néhány példát azokra a helyzetekre, amelyekben idősebb rokonaink találhatják magukat.
Anya elment bevásárolni, de elfelejtette, miért ment el. Nem vett semmit, és úgy tért vissza, hogy nem is emlékezett rá, miért ment el. Ez lehet egy normális, korral járó megnyilvánulás abban az esetben, ha anyu figyelmét elterelték, találkozott egy ismerőssel, beszélgetett és elfelejtette, hogy pontosan mit kell venni. De ha egyáltalán nem emlékszik arra, hogy miért ment el, és vásárlás nélkül jött vissza, az már aggodalomra ad okot.
Nagyapának háromszor kell elmondani a tennivalókat, hogy emlékezzen rájuk. Az információk ismétlése minden életkorban hasznos az emlékezéshez. Ha azonban ez már rendszeres, a gyors felejtés aggasztó jel.
A bácsi nem emlékszik egy kávézó nevére, amíg nem emlékeztetjük rá. Az emberek és helyek nevére való emlékezési nehézség a normális állapot egyik változata lehet, és az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb. Azonban a név hallatán a személynek fel kell ismernie a nevet.
A nagymama egy órán belül többször is felteszi ugyanazt a kérdést. Az ilyen ismétlődés riasztó jel. Korábban a néni képes volt számon tartani a dolgait, de most minden reggel 20 percig keresi egyik-másik dolgát. E jelenség felerősödése a gyors felejtés jele lehet, és szintén figyelmet érdemel.
Az apa már nem képes az egyszerű házi javítási munkákat úgy elvégezni, mint korábban. Gondolkodási és memóriaproblémái miatt már nem képes a háztartási tevékenységekre, amelyeket egész felnőtt életében csendben végzett. Ez is jelezheti a problémát.
Néha a rokonokkal való találkozások közötti szünet segít friss szemmel nézni a történéseket, és felmérni a helyzetet. A diagnózis felállítása az orvosok feladata, de a közeli és szerető emberek figyelhetnek egymásra, és így észrevehetik, ha az idős embernek segítségre van szüksége, és mikor van itt az ideje szakemberhez fordulni.
EZ IS ÉRDEKELHET: Idős korban hogyan tartsuk jó karban szellemi képességeinket?
