Valószínűleg már veled is előfordult, hogy egy beszélgetés unalomba fulladt. Kellemetlen szüneteket tartottatok, a beszélgetőpartnereddel elveszítettétek a kölcsönös érdeklődéseteket… Ennek elkerülése érdekében próbálj ki egy trükköt: mondj valami meghökkentőt.
Képzeld el, hogy internetes böngészés közben azzal a kérdéssel szembesülsz, hogy „A Titanicot ufók süllyesztették el?” Az első természetes reakciód, hogy ez egy bődületes baromság. De aztán az ember összekapja magát és minden részletében elolvassa a legendás hajó balesetének történetét, hogy a lehető legteljesebben cáfolhassa ezt a furcsa találgatást.
Miért? Az agyunk arra van kiélezve, hogy észrevegye és kijavítsa mások hibáit. Kutatások kimutatták, hogy a fent leírt technika akár 80%-kal is növelheti a hallgatók figyelmét. Ezt nem csak az iskolákban lehet használni, hanem egy beszélgetés során is.
Cunningham törvénye egy szerint „A legjobb megoldás a helyes válasz eléréséhez nem az, hogy felteszi a kérdést, hanem ha rossz választ.”
EZ IS ÉRDEKELHET: Hogyan indítsunk el egy beszélgetést…
TEGYÉL FEL HÜLYE KÉRDÉSEKET, HOGY OKOS VÁLASZOKAT KAPJ
Azt hiszem egyetérthetünk Cunninghammal és Sherlock Holmes-szal, akik megjegyezték, hogy az emberek nem valamiről szeretnek beszélni, hanem ellentmondani szeretnek. Tehát ha biztosan választ akarsz kapni, tedd fel úgy a kérdést, hogy az kezdetben hamis információkat tartalmazzon. Nagy valószínűséggel ki fognak javítani. És nem azért, mert az emberek segíteni szeretnének neked, hanem azért, meg okosabbak akarnak lenni nálad.
Szókratész is valami hasonlót tett 2500 évvel ezelőtt, mikor megkérdőjelezte más emberek tudását, ezzel nagyon felbosszantva őket.
UNALOM ESETÉN HOGYAN KELL HASZNÁLNI CUNNINGHAM TÖRVÉNYÉT?
A tanárok tudják, hogy lankadó figyelem és unalom esetén milyen nehéz egy kérdésre választ kicsikarni a diákokból. Tehát ahelyett, hogy pl. megmutatnál nekik egy elefántos kártyát és megkérdeznéd milyen állat is ez, mondd azt a gyerekeknek, hogy ez bizony egy zsiráf. Nagy valószínűséggel az osztály fele kórusban fog felháborodni. Mindenki tudja a helyes választ, még a csendesek és végre magabiztosnak érezhetik magukat. Ez a trükk a felnőtteknél is működik.
Ha megkérsz egy mérnököt, hogy beszéljen a munkájáról, akkor egyszerűen azt mondja, hogy rendszereket tervez. Hogy valami képet azért kapj róla, további kérdések egész sorozatát kell feltenned neki, de csak rövid válaszokat fogsz kapni. Ha apró hibával teszed fel a kérdésedet, akkor a mérnök kényszerűen kijavítja a hibát és egy egész tirádát és részletes magyarázatot fogsz kapni válaszként. Aztán elég csak néha pontosító kérdéseket feltenni: „Biztos vagy benne?”, „Pontosan…?”, „Nem…?”
Miután kipróbáltad ezt a módszert, meg fogsz lepődni, hogy ilyen egyszerű módon hogyan befolyásolhatod a beszélgetőtársad viselkedését. Az egyetlen hátrány, hogy előbb-utóbb az illető szűk látókörűnek tarthat téged és arrogánsan kezd el kommunikálni. Az emberek szívesen lendülnek bele a beszélgetésbe, ha úgy gondolják, hogy igazuk van.
Bizonyos mértékig ezt a technikát manipulációnak is nevezhetjük, de a beszélgetőpartner ugyanakkor nagyon jól érzi magát ebben a helyzetben, ami lássuk be más esetben nincs mindig így.
Tehát legközelebb, ha a beszélgetés kezd halványulni és kínos szünetek szakítják meg, ez a módszer kiutat jelenthet a kellemetlen helyzetből.
EZ IS ÉRDEKELHET: Érzelmi zsarolás… manipuláció
