Nagyon népszerű manapság a serdülők lelkivilágával foglalkozni. A szülők megpróbálják megérteni, hogyan kell kezelni saját gyerekeiket. Mi lett a kicsivel, aki a közelmúltig annyira engedelmes és kiszámítható volt? Most meg már titkai vannak, elkerüli a családtagokkal való találkozást, zárkózott és agresszív. Annak ellenére, hogy ezek tipikus tinédzserkori változások és sokakat érintenek, még a leginkább tájékozott szülőket is megrémítik és idegesítik.

Néhány egyszerű és érthető tény erről a mindenkit megviselő korszakról.

1. A hormonok őrjöngése

Sokan szeretik a serdülők viselkedését az életkorral összefüggő testi változásokkal társítani. Természetesen a változó hormonális háttérrel, a megnövekedett ingerlékenységgel és a kialakuló szexuális vágy kezelésének tapasztalatlanságával járó érzelmi ugrások jelentősen bonyolítják az életüket. Ám ezek csak súlyosbító tényezők és nem az ok.

EZ IS ÉRDEKELHET: Miért ilyen szemtelenek a mai fiatalok?

2. A serdülőkori új társadalmi helyzet

Iskolai tanároknak vezetett tréningen így nézett ki a serdülőkor pszichológiai tulajdonságainak magyarázata:

Képzelje el, hogy hirtelen előléptetik és kinevezik egy iskola igazgatójának. Ez teljesen váratlanul, hirtelen történik. Innentől kezdve már minden szavának, cselekedetének sokkal komolyabb következményei lesznek, mint amit eddig megszokott. De senki nem mondja el, hogy mi a munkaköri leírása, az előző igazgató munkáját sem adják át, de ennek ellenére teljesítenie kell az önt körülvevő emberek elvárásait.

Az iskolaigazgató feladatait kell elvégeznie, de fogalma sincs mi az, nincs róla semmi tapasztalata és joga sincs megtagadni a munkát. Elkerülhetetlen, hogy ezt a helyzetet felfokozott érzelmi stressz fogja kísérni. Valószínűleg idővel megtanulja, hogyan kell ezzel a feladattal nehézségek nélkül megbirkózni. De miközben alkalmazkodik az új feltételekhez és még mindig ebben a nagy érzelmi feszültségben él, biztos, hogy sok emberrel kerül komoly konfliktusba azokkal, akik a keze alatt dolgoznak.

A tinédzser ugyanebben a helyzetben van, amikor hirtelen új szabályok és felelősségek nehezednek rá amikről fogalma sincs, főleg arról nincs, hogyan kezelje őket. A társadalom megköveteli, hogy megfeleljen ezeknek a szabályoknak, miközben sikeresen teljesíti a feladatait is. Valaki könnyen és rövid idő alatt képes alkalmazkodni az új követelményekhez, de valakinek ez nehezebben megy.

A tinédzserek életük ezen szakaszában nagy feszültség alatt élnek. Bármilyen ártalmatlannak tűnő szót is sértőnek tekinthetnek. Ez a feszültség magyarázza a serdülők viselkedésének nagy részét, és a velük való kommunikáció során felmerült nehézségeket.

3. Megtalálják a stressz enyhítésének legrosszabb módszereit:

• Zajosság, édességek túlzott fogyasztása, vagy éppen éhezés. Ha úgy látja, hogy egy tinédzser ezekkel a módszerekkel enyhíti a stresszt, akkor próbálja áttéríteni produktívabb alternatívákra. Hasznos lehet a sport, kreatív csoportok, kézművesség tanulmányozása.
• Csendes hiszti. Bezárkózik a szobájába, sírdogál a kispárnájába. A ruháját felvagdossa, levágja a frufruját, majd megpróbálja eltüntetni a nyomokat. Amikor a szülők felfedezik a mesterkedés nyomait, akkor legalább annyira megijednek, mint a (g)esetében.
• Dohányzás és alkohol. A tinédzserek gyakran próbálják ki az eddig tiltott alkoholt és dohányzást, hogy új érzéseket éljenek meg.
• Végtelenített elfoglaltságok. A „nem fogom abbahagyni” videojátékok, olvasás, filmkészítés és más kikapcsolódások (a valóság elkerülése).
• Harcok, extrém hobbi
• Céltalan és gondolkodás nélküli séták, amelyek során a serdülők elveszíthetik az idő és térbeli tájékozódásukat és előfordulhet, hogy emiatt el is tévednek.
• Megvágja magát (pl. karját). Elég szélsőséges eset, de ez általában azért történik, hogy erős érzelmi kisülést érjen el a fájdalom érzésével. Noha a stressz enyhítésére ezt a módszert alkalmazó serdülők többsége depressziósnak tűnik, ez a viselkedés nem feltétlenül jelent öngyilkossági kísérletet.

Sajnos a felnőttek (szülők, tanárok) első reakciója a gyerek „nem szokásos” viselkedésére az, hogy először megijesztik, majd gyakran megszégyenítik őt. Az oktatásban ez a fajta reakció ritkán vezet a kívánt eredményhez.

Ha egy tinédzser szégyelli magát, akkor valószínűleg még inkább titkolózni fog, bezárkózik minden értelemben és kénytelen lesz az érzelmi kisülés egyre pusztítóbb módszereit igénybe venni.

4. Kockázat és a határok vizsgálata szükséges

A szakértők egyhangúlag elismerik, hogy a kockázatos viselkedés és más emberek határainak megsértése jellemzi leginkább a serdülőkori viselkedést.

EZ IS ÉRDEKELHET: Normális az, ha a gyerekek hazudnak?

Visszatérve a (2) bekezdéshez „A serdülőkori új társadalmi helyzet”, felmerül az a kérdés: hogyan kell akkor alkalmazkodni hozzá? Bármely válság, vagy hirtelen változás idején a fő feladat az új lehetőségek és korlátok megismerése.

A tizenévesek válságának sajátossága annak a ténynek köszönhető, hogy a társadalmi kapcsolatai a fiatalnak nagyon bonyolulttá válnak. Pl. ha azt csinálja, amit a tanárok kérnek, − akkor a társai nem fogják megérteni őt; ha csak a társakra összpontosít – akkor a szülőktől fog kapni; ha elvégzi az összes házi feladatot, akkor nincs idő a magánéletre, − ha nem, akkor a szülei megbüntetik és nem tud otthonról elszabadulni;

Jobban jár mindenki, ha a fiatal bizalommal beszéljen a szülőkkel arról, hogy mi történik az életében. Fontos, hogy a szülő soha ne éljen vissza ezekkel az információkkal.

És a legfontosabb kérdés: hogyan lehet alkalmazkodni a serdülőnek az őt körülvevő emberek igényeihez, és elfelejteni az érzéseit, saját igényeit?

A megfelelő megoldásokért és a kompromisszumok megtalálásáért a tinédzsernek folyamatosan kísérleteznie kell: kockáztatnia kell, következtetéseket kell levonnia. Csak az idegenek és a határok tesztelésével lehet megtalálni a belső stabilitást. Ezért van szükségük a serdülőknek erős személyi határokkal rendelkező felnőttekre. Legyen példa előttük.

Ha ezek a felnőttek tiszteletben tartják a serdülők határait, akkor erre a fiatalok ugyanúgy reagálnak. Ha meghatározzák a határokat, akkor a tizenévesek is félre fogják tenni a sajátjukat, talán az elején nem mindig ott, és ahol szükség lenne rá, de előbb utóbb beáll a rend. Ez a készség fogja segíti őket később abban, hogy ne vegyenek részt valóban veszélyes történésekben.

5. Saját kis játékok

A gyermekkorból a serdülőkorba történő átmenetet a felnőttek mindig gyorsnak és váratlannak tartják. Így szinte lehetetlen felkészülni rá még akkor is, ha az éppen serdülőkorba kerülő gyerek nem az első a családban.

Ennek eredménye, hogy mindenki társasjátékot játszik: a szülők úgy tesznek, mintha bizonyos dolgok nem léteznének, a tizenévesek pedig úgy, mintha nem tudnának róluk.

Vagy egy másik forgatókönyv: a szülők attól tartanak, hogy a gyerekeik gyengék és nem lesznek majd képesek ellenállni az élet kísértéseinek, ha elhagyják az otthoni fészket. De leggyakrabban mind a két lehetőség játszik.

Ha a felnőttek és a serdülők érzékeny témáiról (drogok, erőszak, korai terhesség stb.) beszélgetésre kerül sor, akkor a felnőttek szinte mindig meglepődnek a fiatalok érvelésein. Az ilyen beszélgetések során kiderül, hogy a tinédzserek nemcsak tisztában vannak ezekkel a dolgokkal, hanem szinte minden bizonnyal már kialakították álláspontjukat ezekkel kapcsolatban. És ez az álláspont sokkal bonyolultabb, mint az okos felnőttek szlogenjei: „a drog rossz”, „az erőszak rossz”. Egyes szülők számára néha elengedő megismerni gyermekei álláspontját ezekben a kérdésekben azért, hogy megnyugodhassanak és bízzanak a gyerekükben.

6. Egyedüllét

Talán a legnehezebb pont. A serdülők eltávolodása a szülőktől, amit mindenkinek nehéz megtapasztalni. Egyes szülők már csak karbantartó személyzetnek, élő ATM-nek és a gyerek kínzójának érzik magukat.

A tinik nem akarják azt, hogy a szülők örökre eltűnjenek az életükből. A serdülők számára egyaránt fontos az, hogy a szülőkkel való kommunikáció távolságát és gyakoriságát ő maga szabályozhassa, valamint a bizalom is, hogy bármikor segítségért fordulhat a szüleihez.

A tinédzserek függetlenek és sikeresek akarnak lenni, de arra azért nem kell számítani, hogy mindent azonnal meg fognak csinálni. De az önbizalom, hogy maguk is meg tudják csinálni és meg tudnak birkózni a feladattal, ez segíteni fogja őket az előrehaladásban és sikerélményben.

7. „Rossznak” kell lenniük

A serdülők életében az egyik fontos változás azzal a szükséglettel jár, hogy maguk intézzék saját lelki biztonságukat. Ezt úgy teszik, hogy elsajátítják a személyes határok megőrzésének képességét. Ezeket bárhol, bármikor meg lehet tenni ahol erre szükség van, és lehetséges. Leginkább azokkal, akik a legközelebb vannak a képzési folyamathoz: szülők, testvérek, rokonok, barátok stb.

A készségek kialakulásának folyamata a külsőről a belsőre történő átmenetként fordul elő. Más szóval, mielőtt megtanulná, hogyan legyen nyugodt és magabiztos, meg kell tapasztalnia az összeomlást és a hisztit is.

Ha valaki eljut odáig, hogy szakemberhez vigye serdülő gyerekét, akkor fontos, hogy ott létrejöjjön egy speciális tér, ahol ki tudják dolgozni az összes szükséges társadalmi készséget, kísérletezhessenek, kipróbáljanak dolgokat és hibázhassanak.

EZ IS ÉRDEKELHET: Miért olyan magányos ez a generáció?

via