2020/06/05

Ki vagyok én, és mire számíthatok az élettől? Az, hogy választ találjunk a kérdéseinkre, sokan olvassák el a horoszkópjukat minden nap anélkül, hogy valóban hinnének bennük.

Elmerülve a kedvenc napilapom olvasásában, miután megnéztem az időjárás előrejelzést, a szemem lecsúszik a rovatban oda, ami rólam szól: „az én” horoszkópomra… Mellékesen elfelejtem, hogy több százezer ember született ugyanazon a napon mint én.

Kizárólag nekem szól a csillagok állása. Itt senki sem próbál rávenni arra, hogy balra, vagy jobbra szavazzak, hogy tájékoztasson milyen következményei vannak a gazdasági válságnak.

Mivel halak vagyok, ez az én évem. Olyan fényes leszek mint a nap, és mindenki velem akar lenni. Annyira kreatív vagyok, hogy a kollégáim mind tőlem fognak majd ötleteket lopni. Pénzügyeim jól alakulnak (jó ezt hallani, így a válság idején). Ha céget akarok alapítani, akkor itt az ideje.

EZ IS ÉRDEKELHET:  Szükségünk van az emlékeinkre?

Mivel az ember már maga mögött hagyott pár évet, így megtapasztalhattuk, hogy ezek a jóslatok csupán illúziók. Ugyanakkor, mint egy romantikus ballépés után esküszünk arra, hogy soha többet nem fogunk hinni benne. De aztán nagyon gyorsan ismét reménykedni kezdünk abban, hogy ma, ezen a héten, az idén még igaz lesz valami ezekből az előrejelzésekből.

Simogatás a léleknek

A szokásos napi kis butaságaink közé tartozik a horoszkóp elolvasása, ami a lottóval, vásárlással, kaszinóval foglalkozik. Mi pedig elképzeljük, hogyha valamiben nagyon erősen hiszünk, akkor az valóra fog válni. Gyerekként hittünk a mikulásban. Felnőttként reméljük, hogy a csillagok elhozzák nekünk azt, amit a legjobban szeretnénk: szerelmet, pénzt, egészséget, társadalmi megbecsülést… Még ha nem is azt írja, hogy hamarosan meggazdagszom és egész életemet nyaralással fogom tölteni, akkor is jó hírei vannak számomra. Soha nem fogja azt mondani, hogy rákos leszek és a társam el fog hagyni. A túl sötét események (gyász, válás, betegségek) tiltólistán vannak a horoszkópban.

Margaret Hamilton, a Wisconsini Egyetem pszichológusa megjegyezte, hogy a horoszkópok 70%-ban pozitív jelentéssel bírnak az újságokban, míg egy közönséges cikk nem haladta meg az 50%-ot.

Mindig sikerül megtalálnunk a legmegfelelőbb jóslatot. A horoszkóp azt az érzést kelti az olvasóban, hogy azt pont neki írták.

Jelentés keresése a horoszkópban

Azért olvassuk a horoszkópot, mert szerelmesek vagyunk, teli reménnyel. Vagy éppen ellenkezőleg, bajban vagyunk és munkát keresünk. Hála neki, ezekben a nehéz időkben átmenetileg egy fényesebb jövő rajzolódik ki előttünk. Mivel a Saturnus és a Mars akadályozza meg, hogy munkahelyet, vagy romantikus partnert találjunk, ezért mi kevésbé vagyunk felelősek a dolgok alakulásáért.

Az ókori civilizációk a horoszkópot használták az idő évre, hónapokra, órákra való felosztásához. A görög horoscopos hó óranézést jelent. Megkérdezték a csillagokat, hogy tudják, mikor menjenek harcolni, vagy bő termés várható-e. De ezeket a jóslásokat az ősi időkben a papoknak és a királyoknak címezték, nem a pórnép egojának. Csak a XIX. században találkozott a horoszkóp a polgárok egojával. Később, a második háború után már a népszerű sajtó – női magazinok – szereplőjévé vált. Az Egyesült Államok meghódítása után elcsábította Európát is. Minél tovább nőtt individualizmusunk és nárcisztikus énünk, annál inkább vágyakoztunk a jóslatokra. Tény az, hogy az a „jó horoszkóp”, amely értékel minket, megnyugtat minket, és lehetővé teszi, hogy a sors által beteljesítettnek érezzük magunkat.

Ki vagyok én?

Fontos, hogy beazonosítsuk magunkat mások felé, meghatározóak és kiszámíthatóak legyünk. A Bak magányos. A Halak idealisták, a Bika megbízható és szilárd. Az Oroszlán szeret a középpontban lenni, a Skorpió veszélyes magára és másra is, a Szűz gyakorlatias… Korunkat, egy példátlan identitáskeresés jellemzi, amely arra késztet minket, hogy minden nekünk kínált modellben magunkat keressük.

Az asztrológiai jelek azonban csak az egész emberiségre jellemző karakterláncokat és viselkedési tendenciákat írnak le. Ezért van az, hogy mindegyikben egy kicsit felismerjük magunkat.

Csak mi ismerjük magunkat

A pszichológia, vagy pszichoanalízis ellenére az emberek jó rész úgy gondolja, hogy az egyén karakterét meg lehet magyarázni a horoszkópjával. Ez teszi lehetővé, hogy álmodjunk, hozzáférjünk a szent, isteni dimenzióhoz. A probléma az, hogy valószínűleg rabszolgákká tesz bennünket – asztrológus, tisztánlátó, jós – aki azt állítja, hogy ismeri valódi lényünket, szükségleteinket, vágyainkat és ezáltal jövőnket is. A pszichológia tartózkodik attól, hogy horoszkópot kínáljon olvasóinak. És inkább arra ösztönöz mindenkit, hogy dolgozzon magán, mert ez a legjobb módja annak, hogy meg tudja védeni magát olyanokkal szemben, akik azt mondják, „mindent” tudnak.

EZ IS ÉRDEKELHET: Miért nem tartjuk be az újévi fogadalmat

via

Cimkék: , ,

Ezen a webhelyen cookie-kat használunk a forgalom elemzése, a beállítások megjegyzése és a felhasználói élmény optimalizálása érdekében. További részletek

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás