2019/12/16

Naponta olvashatunk új bejegyzéseket azokról a honfitársainkról, akik egy jobb élet reményében költöznek idegen országokba. Főleg az első időszakban számos akadállyal kell megküzdeniük, mely akár mentális egészségüket is veszélyeztetheti.

Általában olyan gazdaságilag virágzóbb országba költöznek, ahol nem szabad boldogtalannak lenni. Olyan világba csöppennek, ahol egy bevándorlónak nem illik szenvedni és boldogtalannak lenni. Ha olyan országba költöznek, amely sokak számára a paradicsom szinonimája, akkor hogyan vallhatnák be maguknak és másoknak, hogy rosszul érzik magukat ott?

EZ IS ÉRDEKELHET: Szegény gazdagok…,

Már neve is van ennek: az ún. Ulysses-szindróma néven ismert migráns szindróma. Erről akkor beszélünk, mikor a szélsőséges stresszhatásokkal szembesülve az emberek számos krónikus tünetet produkálnak, melyeket “Ulysses szindróma” -nak neveztek el. Ez a tünet azért alakul ki, mert az ember túlreagálja az új környezet által kiváltott stresszt. A szindrómát olyan fizikai tünetek jellemzik, mint a fejfájás, és pszichológiai tünete a depresszió.

Az Ulysses-szindróma pszichológiai tünetei a következők:

  • elszigeteltség érzése: a szerettektől való elszigeteltség, a lakóhely és a környezetében élő emberek megváltozása magányhoz vezethet.
  • szomorúság: a nosztalgia általában az egyik leggyakoribb érzés, amely a félelmekkel és a szorongással együtt a tehetetlenség és a hiábavalóság gondolatát idézi elő, és alacsony önértékelést vált ki.
  • bűntudat: az elköltöző ember bűnösnek érzi magát, hogy elhagyja a családját és a barátait. Olyan helyzetekben, mikor valaki nem képes megbirkózni a pszichológiai nyomással, depresszió léphet fel, mely akár öngyilkossági gondolatokhoz is vezethet.
  • csalódás: az ember hajlamos néha úgy látni, hogy a elvárthoz képest valami mást ért el, és elégedetlen az új „otthonával”. A várt álmok nem valósulnak meg, a belefektetett energia, ambíció kevés azok megvalósításához.
  • a születési hely kultúrájának megtagadása: ő maga a semmiből jött. Az a személy, aki csak a választott országa nyelvén hajlandó beszélni, nem kommunikál korábbi honfitársaival, letagadja őket, teljesen belemerül az új kultúrába.
  • az új kultúra megtagadása: elszigeteltség a külvilágtól. Az ember ugyanazt az életmódot szeretné folytatni, mint amit szülőföldjén folytatott: csak magyar üzletben vásárol, csak magyar tv csatornákat néz és magyar könyveket olvas. Nem akarja elsajátítani választott országa nyelvét, kizárólag honfitársaival kommunikál. Vagy ha nincsenek a közelben, akkor inkább használja az internetet a személyes kapcsolatok helyett. Lényegében próbál elkerülni minden olyan helyzetet, mely pszichológiai kellemetlenséget okoz.
  • integráció: az ember próbálja megőrizni szülőföldjének kultúráját, miközben az új kultúrához csatlakozik, ezzel a két kultúrát vegyíti egymással. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy az embernek mindig fel kell adnia bizonyos értékeket. Arra mindig figyelni kell, hogy ez ne érintse identitásának lényegét és ezek az értékek ne ütközzenek egymással.

A kultúra tagadása és az integráció egymáshoz való viszonya az idők során változhat. Pl. a kivándorló örömmel veti bele magát az új életmódba, ám egy idő után csalódottan veszi tudomásul, hogy nem ezt várta, nem érte el azt amit eltervezett. Ezért utolsó mentsvárként visszatér korábbi kultúrájához, miközben elhanyagolja az újat.

Az új kultúrába való beilleszkedésnek számos előnye van, de ezzel együtt elég nehéz véghezvinni. Nagy pszichológiai erőforrások mozgósítását igényli. Fontos, hogy ne marginalizálódjon az ember. Ha valaki bármilyen értékrendszeren kívül kezd el létezni, az a bizonytalanság növekedéséhez és szorongáshoz vezethet a jövőben.

A belső konfliktusok arra sarkallhatják az embert, hogy pszichológus szakember segítségét vegye igénybe. Ennek anyagi vonzatán túl, kimenetelének sikere nem mindig egyértelmű, mivel ezt a segítséget általában az új ország szakemberei nyújtják, akik nem ismerik az ember kulturális sajátosságait. Mivel nem érzik a szakember megértését, ezért általában nem térnek vissza a találkozóra, amivel súlyosbíthatják az új kultúrába való beilleszkedéssel járó krónikus stresszt.

Figyeljünk oda magunkra és egymásra. Az új országban, az új identitás sikeres felépítése érdekében fontos a tüneteket felismerni, hogy az időbeni pszichológiai segítségnyújtással megbirkózhassunk az Ulysses-szindrómával.

EZ IS ÉRDEKELHET: 4 tipp a frusztráció kezelésére

via

Cimkék: , ,

Ezen a webhelyen cookie-kat használunk a forgalom elemzése, a beállítások megjegyzése és a felhasználói élmény optimalizálása érdekében. További részletek

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás