Stresszeled magad, mert a gyerek iskolába megy? Ne aggódj, nem vagy egyedül, az anyukák 63%-a ugyanezt teszi.

Az új tanév kezdete fokozott stresszforrás lehet mind a szülők, mind a gyerekek számára. Az idegeskedést megszüntetni nem lehet, de valamelyest csökkenteni, igen.

Mivel az új tanév már itt van a nyakunkon, augusztus vége sok szülő számára gyakran valami más kezdete: a rengeteg vásárlás, az anyagi kiadások és akkor még ott van a szorongás érzése is az iskola miatt.

Ha olyan anya vagy, aki egy kis extra stresszt tapasztal így tanév elején, akkor nem vagy egyedül. Ezek az érzések gyakoribbak mint gondolnád, főleg akkor, ha a gyerekek még kicsik. Családok megkérdezésével végzett felmérés szerint 63%-uk mondja azt, hogy az anyának van a legnehezebb dolga az iskola első napjaiban. Ezzel szemben 27% szerint a gyerek az, aki jobban szenved ebben az időszakban.

Normális dolog az, ha egy szülőnek nehéz túltenni magát azon a változáson, hogy az óvodában, vagy iskolában először veszti el a felügyeletet a gyerek felett. Ezért az iskola első napjai nehezek a szülők számára is. Egyeseknek akár több támogatásra is szükségük lehet a változáshoz való alkalmazkodáshoz.

Az új tanév kezdetével járó stresszt a szülők számos módon kezelhetik.

EZ IS ÉRDEKELHET: A gyerek nem akar iskolába menni? Mit csinálj?

Gyakorlat teszi a mestert

Fontos teendő, hogy még időben nem árt a tanítóval beszélni az eddig felmerült problémákról, kétségekről,  mert ő tapasztalatánál fogva valószínűleg tud tanácsot adni a megoldásra.

Az iskola elejére való felkészülés olyan mint egy edzés egy eseményre, tehát a gyakorlat teszi a mestert.

Az új rutinok kialakítását már el lehet kezdeni az iskola előtt is.

Olyan feladatok mint pl. a gyerekek korábbi ébresztése mint eddig, ruhák kiválasztása, amit a nap folyamán viselni fognak, vagy a reggeli azonos időpontokban való megejtése mind elősegíti az átmenetet a szünidő és az iskola között.

Jó az is, ha találsz módot arra, hogy az együtt töltött időt vidáman, pozitív tevékenységek végzésével töltsétek, ez is csökkentheti a szorongást.

Sok szülő attól fél, hogy a gyereknek iskola kezdéskor negatív tapasztalatai lesznek, és hogy szorongani fog az ismeretlen helytől és emberektől. Reggel ott hagyott egy vidám gyereket, délben meg visszakap egy fáradt, lehangolt gyereket.

A szülő ne felejtse el, hogy nem tud hatással lenni arra, hogy a gyerek milyen tapasztalatokat gyűjt az iskolában. Maximum azt teheti, hogy odafigyel a gyerek reakcióira a napi eseményekkel kapcsolatban, és arra reagál.

Olyan nincs, hogy a szülő minden stresszt okozó tényezőt kiiktasson a gyerek életéből (még a sajátjából sem tud), vagy megakadályozza, hogy kellemetlen dolgok történjenek vele.

Ehelyett a szülőknek segíteni kell a gyereket abban, hogy megérthesse mi történik vele, hogy érzik magát, beszéljék át a történéséket, érzéseket és tanítsák meg a gyereket arra, hogyan kell megbirkózni a negatív dolgokkal.

Azok a szülők, akik magukat is agyonstresszelik a gyerek iskolakezdése miatt, mindenki számára nehezebbé tehetik az élményt, mert a gyerekre átragad a szorongás.

Ezért kell figyelni a hanghordozásra, és hogy mit és hogyan mondunk a gyerek előtt. Ha nagyon idegesek, vagy szoronganak a szülők, akkor felmerül az a kérdés, hogy jó volt-e az iskola választás, vagy hogy jól oldották-e meg az odautazást.  Ha ennek megvitatása a gyerek előtt zajlik, akkor ő is át fogja venni az idegeskedést.

EZ IS ÉRDEKELHET: Nem hallgat rám a gyerekem

Segítsünk a gyereknek

Nem csak a szülőknek fokozódhat a szorongásuk az új tanév kezdetén. A gyerekek is gyakran érzik ezt, és a szülőknek nagy szerepük van abban, hogy segítsék őt megbirkózni vele.

Minimalizáld azt a rejtélyt, ami a gyerek előtt áll. Nézzétek meg együtt az iskolát, beszéljetek meg mindent ami várhat rá, még azt is lehet gyakorolni, hogy milyen lesz majd az első nap az iskolában. Nézzetek filmeket, ha már van idősebb testvér, az meséljen élményeket az első napokból.

A gyerekek rutinszerűen élnek és a hirtelen változásra (új környezet, emberek, nincs hatásuk a történésekre) stresszel reagálnak.

Az első nap egy küzdelem

Mikor elérkezik végre az első nap, a kicsi gyerekek általában még nem akarják elengedni a mama a kezét, küzdenek azért, hogy maradjon még egy kicsit.

Azok a szülők, akik félnek attól, hogy mi lesz a gyerekkel az iskolában, hogyan fogja kezelni az átmenetet, kísértést érezhetnek arra, hogy meghosszabbítsák a búcsút. Nekik azt tanácsolják a szakértők, hogy tartsák magukat ahhoz az elhatározáshoz, hogy ne maradjanak ott tovább mint amennyi ideig feltétlen szükséges.

Az elválás pillanatának meghosszabbítása nem nyugtatja meg a gyereket. Sőt, általában még rosszabbá teszi a dolgokat. Olyan gyerekek esetében, akiknél nincs diagnosztizált szorongás, vagy más rendellenesség, amely megnehezíti az elválást, akkor általában a legjobb, ha megbizonyosodunk arról, hogy mindent megtettünk a gyerekért és eljövünk. Ezért fontos az, hogy már előre készítsük fel a gyereket, mondjuk el neki, hogy mi vár rá, ne legyenek kétségei, ne féljen az ismeretlentől.

A hosszas búcsúzkodás helyett biztosítani kell a gyereket arról, hogy minden rendben lesz és hogy nagyon klassz napja lesz a suliban az új osztálytársakkal és a tanítónénivel. Ezután hagyja a tanárra a többit, ő valószínűleg jól ismeri a gyerekeket és segíti őket a beszoktatásban.

Tanárok szerint a gyerekek 10 perc múlva már jól érzik magukat, miután a szülők elmentek. De azoknál a gyerekeknél, ahol a szülők tovább maradtak, ott a szorongás csak elhúzódott.

A búcsú során a szülő tartsa meg higgadtságát, ne mutassa érzelmeit a gyerek előtt. Bár ezt sokszor elég nehéz kivitelezni. Mert amikor a gyerek sír, pánikba esik, vagy nem akarja elengedni a szülőt, akkor ez természetesen az anyuka érzelmeit is kiváltja, ideges, aggódó, frusztrált lesz és elérzékenyül.

Erre megoldás egy idézetben rejlik:

„A nyugalmad oszd meg, ne a káoszt.”

Tedd azt, hogy ha el kell engedni a gyereket, akkor lelkesen mosolyogsz, aztán majd amikor a sarkon befordulsz, akkor sírhatsz egy kicsit. De az ilyen reakciót csökkentsd a minimálisra a gyerek előtt.

Emlékeztesd arra, amiről beszélgettetek, mond el neki hogy szereted és bízzon a tanárban a következő néhány órában, aztán hipp-hopp már jössz is érte.

Noha ez nem tűnik könnyűnek, de ez a helyzet legmegfelelőbb kezelése a kicsid és a te számodra is.

EZ IS ÉRDEKELHET: Ki a főnök? A gyerek, vagy te?

„healthline.com” nyomán