Probléma-e, ha pletykálkodunk? Pszichológusok elmagyarázzák nekünk, de az eredmény meglepőbb, mint amit eddig elképzeltünk.

Mindenki pletykál! Persze azt szeretnénk gondolni, hogy ezek a napi beszélgetéseink szigorúan ötletcserék, viták az élet megválaszolatlan kérdéseiről. De a valóságban, mindannyian más emberekről beszélgetünk.

Egy új tanulmány szerint egy átlagos személy naponta kb. 52 percet tölt el pletykálkodással. Az viszont elég meglepő, hogy a legtöbb ember nem úgy pletykálkodik, hogy suttogva mondja a kollégája fülébe: „Hallottad, mi történt a múlt hétvégén…?” Ehelyett egyszerűen megosztanak információkat emberekről olyan embereknek, akik éppen körülveszik őket.

A pletykálkodás egyszerű meghatározása: olyan emberről beszélni, aki nincs jelen. Nem csak a rosszindulatú pletykák, vagy kínos történetek terjesztése, hanem egyszerűen csak az információk megosztása is pletyka. Akkor is pletykálsz, ha elmondod valakinek, hogy a hétvégén férjhez megy az unokanővéred, a legjobb barátod új munkahelyre megy, vagy a lányodnak táncbemutatója lesz.

Ebben az 52 pletykálkodással töltött percben (ártalmatlan, kedves, néha unalmas) életünk részleteit osztjuk meg másokkal.

EZ IS ÉRDEKELHET: 31 nevetséges kifogás a munkából való lógásra

Miért pazarolunk napi közel 1 órát az értékes időnkből arra, hogy kitárgyaljuk más emberek életének történéseit? A pletykálkodás alapvető emberi ösztön, mert életünk során mélyen kötődünk a körülöttünk lévő csoportokhoz. Nem csak szimplán csoportokban élünk, hanem ezekben a csoportokban lévő emberektől függ a túlélésünk.

Ezért kell összeszednünk a lehető legtöbb információt a körülöttünk lévő emberekről, hogy megtudjuk, milyen más emberekhez hasonlítunk, kiben bízhatunk és kiben nem, kik nem tartják be a csoport szabályait, milyen mások személyisége és álláspontja, stb.

Gondolj a te csoportjaidra. Függsz a családodtól a szeretetért, együttérzésért, sokszor az ételért, lakhatásért. Függsz a barátaidtól a társadalmi-, baráti kapcsolatokért. Függsz a munkáltatódtól a létfenntartásodhoz szükséges pénz miatt. Ezért ha anyukád azt mondja, hogy apukád elvesztette az állását, akkor tudnod kell, hogy innentől kezdve máshonnan kell előteremteni a rezsi pénzt, a bevásárláshoz szükséges pénzt. Ha egy kollégád elmondja, hogy a főnök leépítésre készül, akkor fel tudsz készülni arra, hogy keress egy másik munkahelyet. A pletyka túlélés!

A túlélésért való pletykálkodás olyan régi, mint maga az emberiség. Az őskori ember törzsének más tagjaira támaszkodott az étel, menedék és védelem szempontjából. Ha az ember, aki vadászni megy, hogy neked is legyen ennivalód, hirtelen lebetegszik, akkor te éhezni fogsz, ha senki nem mondja el, hogy a vadász beteg lett. Ahogy a betegségének pletykája elterjed, rögtön keresel egy másik élelmiszerforrást, mielőtt még késő lenne.

A pletykából nem csak a pletyka tárgyául szolgáló embert lehet megismerni, hanem a pletykálkodó személyét is. Meg lehet ismerni a viselkedését, hitét, az emberekhez való hozzáállását, bánásmódját azáltal, hogy ki, miről és milyen módon pletykál. Még ha nem is csatlakozol hozzá, csak hallod, hogy az emberek miről pletykálnak, tudhatod, hogy mit tartanak fontosnak, függetlenül attól, hogy megbízhatóak-e a titkok megtartásában, vagy sem.

Ha csatlakozol a pletykálkodókhoz, ez erősítheti a társadalmi kötelékeidet. A pletyka javítja a csoport együttműködését és ezáltal a csoport tagjai kevésbé válnak önzővé.

A pletykák szolgálhatnak a csoport megbízhatatlan tagjainak azonosítására és kiszorítására. De azért nincs minden remény veszve azok számára, akik ki lettek közösítve. Sokszor ez a személy tanul a tapasztaltakból és megváltoztatja a viselkedését. Csak a kizárás veszélye ösztönzi az embereket az együttműködésre.

Természetesen nem feledkezhetünk meg az eldurvuló pletykákról sem. Van, amikor a pletykának negatív következménye lesz a célpontra nézve. De előfordul olyan is, amikor a pletykálkodó húzza a rövidebbet, ha a célpont megtudja miben mesterkedik, vagy ha a hallgatók arra a következtetésre jutnak, hogy a pletykálkodó nem megbízható ember, mert nem a saját dolgával törődik.

Ha anyukád mondja el neked, hogy apukád elvesztette az állását, apukád megharagudhat anyukádra, hogy nem várt addig, míg ő maga közli veled. Ha a főnököd megtudja, hogy a kollégád elmondta neked az elbocsátásról szóló híreket, akkor főnök elveszítheti bizalmát a munkatársaddal szemben. A pletykák ugyanolyan könnyen szétszakíthatnak bennünket, mind amennyire össze tudnak hozni.

Nagyon fontos az, hogy megosszunk információkat emberekkel, de tegyük mindezt ésszel, és ne ártó szándékkal.

EZ IS ÉRDEKELHET: Amikor a kollégáid kiközösítenek

„health.com” nyomán