Azok a gyerekek, akik a kutya félelemreakcióit félreértelmezik, nagy valószínűséggel szenvednek kutyaharapást.

Annak a kedvező hatását, hogy gyerek mellett kutya is él a családban, már sokszor dokumentálták. Ezért felejtjük el gyakran, hogy a kutyák továbbra is kockázatot jelenthetnek, akármennyire is imádjuk őket. Hányszor hallottuk már egy-egy harapás után, hogy „de hát még soha senkit nem harapott meg” a család kis kedvence. Éppen elég ez az egy alkalom is, és mivel mi vagyunk az emberek, azért nekünk kell az állat által adott jelekre odafigyelnünk.

A legnagyobb rizikót, a 10 év alatti gyerekeknél a kutyaharapás jelenti. Nehéz pontosan megbecsülni, hogy mennyi gyereket ért kutyaharapás ebben az életkorban, mert sokan nem jutnak el orvoshoz. De a harapások gyakran súlyos sérülésekhez vezethetnek mind fizikailag, mind lelkileg, beleértve a poszt-traumás stressz tüneteit is.

EZ IS ÉRDEKELHET: Nem hallgat rám a gyerekem

A gyerekeket nem azért harapja meg gyakrabban a kutya, mert külön utaznak a gyerekekre, hanem azért mert ők még nem tudják helyesen értelmezni a kutyák érzelmeinek jeleit és ezért nem veszik észre a figyelmeztető jeleket sem. Sok gyerek keveset tud arról, hogy viselkedjen a kutyák közelében, ezért gyakrabban kockáztatja a harapásokat.

Amikor a kutatók azt tanulmányozták, hogyan lehet megakadályozni, hogy a gyerekeket megharapják a kutyák, azt találták, hogy a gyerekeket meg lehet tanítani arra, hogy felismerjék a kutyák érzelmi állapotát. Megtanulják a biztonsági szabályokat mint pl. nem közeledünk olyan kutyához, amelyik eszik, vagy le van láncolva, vagy fél. De hiába tették meg ezeket az óvintézkedéseket, a gyerekek még mindig ugyanúgy ki voltak téve a kutyák harapásának. Nyilvánvalóvá vált, hogy még mindig hiányzik valami a megoldáshoz.

Félelem a kutyáktól

Az új kutatások jelenthetik a kulcsot a megoldáshoz. Több mint 100 4 és 6 év közötti gyereknek mutattak képeket, videókat kutyákról, melyeken az állatok boldog, rémült és dühös viselkedést mutattak. A gyerekektől megkérdezték, hogy melyik kép vagy videó volt az, ahol úgy érezték, hogy megpróbálnának játszani a kutyával, ölelgetni, simogatni, vagy csak ülni a kutya mellett?

Bár a gyerekek többsége azt mondta, hogy nem közeledne egy mérges kutyához, de azt is mondták, hogy egy rettegő kutyához ugyanúgy közelednének, mint egy boldoghoz, ugyanúgy megölelgetnék őket. Ez a magyarázata annak, hogy miért fenyegeti a harapás veszélye a gyerekeket.

A kutyákat félelmetesnek minősítették, amikor alacsonyan tartották a fejüket, farkukat felemelték, vagy éppen a lábuk közé kapták. Amikor ráncolták az orrukat, vicsorogtak, mutatták a fogaikat. Azok a kutyák, akik ezt teszik, azok valószínűleg agresszíven reagálnak a közeledésre is. Ezek egyértelmű jelek.

Sokszor nagyon kevés a különbség az agresszív és a félős kutya által mutatott jelek között. Egy gyerek kedves szándékkal is megközelíthet egy rémült kutyát, amire az agresszíven is reagálhat, veszélyeztetve ezzel a gyermeket. A gyerek jószándékkal közelíti meg a kutyát, de az fenyegetésként észleli a közeledést és ezzel agresszíven reagál a veszélyre.

EZ IS ÉRDEKELHET: Ki a főnök? A gyerek, vagy te?

Kisgyerekeknél gyakran a pozitív interakciót, kutya ölelgetést követi a harapás. Ez jelentheti a jó szándékú közeledést olyan kutyához, mely a félelem bizonyos jeleit mutatja. Fontos, hogy a gyerekeket meg kell tanítani arra, hogyan közeledjenek a félelem jeleit mutató kutya felé. És ne gondolják, hogy az ilyen jeleket mutató kutyákat vigasztalni, pátyolgatni, ölelgetni kell. Ez furcsának tűnhet egy gyermek számára, aki úgy gondolja, hogy a kutya hasonló módon éli meg az érzelmeit, mint egy ember. Ezért a félelemre fizikai vigasztalás a gyógyír nála is.

Ez azért is fontos, mert a leggyakrabban ismerős kutya harapja meg a gyerekeket, ráadásul akkor, amikor felnőtt is jelen van. A felnőtteket is meg kell tanítani a félős kutyák felé való közeledés kockázatairól és arról, hogy ezt a tudást adják át a gyerekeiknek is.

Természetesen a szülők azt szeretnék átadni a gyerekeknek, hogy kedvesek legyenek az állatokkal, különösen a család kisállataival. De ez a kutatás azt sugallja, hogy még fontosabb ennél az, hogy a szülők tanítsák meg a gyerekeknek, hogy a kutya érzelmei és viselkedési módja meglehetősen más, mint amit a gyerek eddig a megtapasztalt. Ez a tanítás javíthatja a kutyák jólétét, és segítheti a gyermekeink biztonságát.

EZ IS ÉRDEKELHET: Hogy nevelj fel egy angyalian jó gyereket?

„theconversation.com” nyomán