2019/12/16

Amikor a kapcsolathoz való ragaszkodás csak szenvedést okoz mindkét félnek.

Mire a párok szakemberhez fordulnak, általában már mindent megpróbáltak, hogy megmentsék a kapcsolatukat. De az erőfeszítések ellenére még mindig ugyanazokkal a látszólag megoldhatatlan kérdésekkel küzdenek. A rengeteg sikertelen próbálkozástól már elvesztették hitüket egymásban és a kapcsolatukban is.

Néhányan még szerelmesek, de a sok rossz élmény amit felhalmoztak az évek során, nem teszi könnyebbé a dolgukat. Elkeseredetten remélik, hogy van még valami amit megtehetnek azért, hogy visszaszerezzék a szerelmüket, mert nem akarják elveszteni egymást.

Ezek azok a kimerült és kapcsolatukért harcoló párok, akik szakemberhez fordulnak segítségért. Mások már megpróbálták a különélést is, hogy ezzel frissítsék fel a szerelmüket. Sokan közülük már jelentős kísérleteket tettek arra, hogy kitanulják mit csináltak rosszul és hogyan tudnák azt kijavítani. Rengeteg könyvet olvastak kapcsolatokról, elmentek előadásokra, a család és barátok tanácsaira támaszkodtak, ürügyet kerestek, tomboltak, kiabáltak, fogadkoztak azért, hogy visszakapják a régi életüket.

De ennek ellenére a régi sérelmek újra és újra felszínre kerülnek megoldatlanul, rengeteg heget hagyva a két ember lelkén. Végül rájönnek arra, hogy nincs más megoldás és véget kell vetni a kapcsolatuknak, még akkor is, ha a gondolatától is irtóznak.

  • Tudom, hogy el kellene hagynom, de nem vagyok képes rá.
  • Nem hiszek már abban, hogy valaha is helyrehozhatjuk a kapcsolatunkat.
  • Már annyira nincs erőm harcolni és fáradt vagyok. Tudom, hogy a párom is.
  • Nem tudom, hogy ezek után mit tehetek még.
  • Örökké szeretni fogom, de már nem vagyok képes vele élni többé.
  • Miért nem tudok csak egyszerűen lelépni?
  • Valami nem stimmel velem, hogy még mindig bántom őt és ő is bánt engem, és én ezt még el is viselem. Miért nincs kurázsim továbblépni?

Ezek az elkeseredett és csapdába esett párok nem gyenge idegzetűek, vagy rossz emberek. Mindannyian találtuk már magunkat ilyen látszólag megoldhatatlan nehéz helyzetben. Túl gyorsan kilépni egy rossz kapcsolatból, vagy túl soká benne maradni valószínűleg sokkal gyakrabban előfordul az emberek életében, mint hogy megtalálják a tökéletes partnert, akivel egy jó kapcsolatot tudnak kialakítani. Mégis, vannak akik úgy gondolják, hogyha a kapcsolat az örök ellentmondások labirintusába került, és még pislákol egy kis remény ki kell tartani, még akkor is ha már rég el kellett volna engedniük egymást.

Az, hogy miért folytatják egymással a fájdalmas kapcsolatot, ez nem az érettségről, vagy a rossz/jó szándékról szól. Ez sokkal inkább a kapcsolat megtartásáról, az egymásnak ellentmondó igények felderítéséről szól, ami az állandó szenvedést, a folyamatos problémát okozza. Az érzelmi ragaszkodás ‒ akár racionális, akár irracionális kötés ‒ melyet a szeretett emberrel alkotunk, fogva tart. Olyan mélyrehatóak ezek az érzések, hogy benntartanak egy olyan kapcsolatban, mely már nem működik.

A továbbiakban a leggyakoribb 8 okot olvashatod arra, hogy miért nem hagyják el emberek a hervadó kapcsolatukat. Kérlek ne ítélkezz se magad, se partnered felett. Ezek a kudarcok emberiek, és ami a legfontosabb, hogy tanulj a szerelmi hibákból és a jövőben fordítsd javadra őket.

A nyolc leggyakoribb ok, amiért az emberek maradnak egy olyan kapcsolatban, ahonnan tudják, hogy menekülniük kellene:

  1. Kudarctól való félelem

Mindenkire hatással van az, hogy mások hogy éreznek velük szemben, beleértve azt is, amit ezzel kapcsolatban  a múltbéli tapasztalatikból tanultak. Erősödünk attól, ha az az ember, akivel törődünk és szeretjük, értékel és tisztel bennünket és csalódást érzünk akkor, ha ők csak a hibáinkat keresik.

A legtöbb ember azzal az abszolút elkötelezettséggel lép a kapcsolatba, hogy nem csak a szerelmük fog örökké tartani, hanem hogy mások is ugyan így gondolják ezt. Az esküvő nem csak a menyasszonynak és a vőlegénynek fontos, hanem mindazoknak, akik nézik, mert ezzel saját szerelmüket is megújítják.

Családtagok, barátok, munkatársak véleménye és viselkedése mutatja, hogy ők is szomorúak és csalódottak akkor, ha egy kapcsolat amiben hittek, nem működik. Ezek a reakciók hatással vannak arra, hogy a párok befejezzék-e a kapcsolatukat, vagy sem. Ez igaz arra is, hogy a rossz kapcsolat után a következő sikeres lesz-e. Akiknek már több nem működő kapcsolat van a hátuk mögött, attól félnek, hogy egy „párkapcsolatra nem alkalmas” bélyeget ütnek a homlokára.

  1. Lerombolt életmód

Amikor két ember kapcsolatra lép egymással, ez gyakran az érzelmeknél is többet jelent. Ez lehet pénzügyi, szellemi, társadalmi kötés. Egy kapcsolat általában többet kínál mint megbízható társaságot. Ez teljes életmódot nyújt, amely azonnal drámaian meg fog változni, ha a kapcsolat véget ér.

Ez főleg problémás akkor, ha az egyik fél önállótlanná válik, míg a másik fél az, aki működteti ezt az életmódot. Mindenhol lehetnek kötelékek; gyerekek, közösségek, kötődés a partner családtagjaihoz, pénzügyi befektetések, megtakarítások és ezek szigorúan megváltoznak akkor, ha a pár már nem lesz együtt.

Az okoktól függően mások is látják, hogyha egy kapcsolat véget ér. Bizalmas és hűséges barátok, akik eddig a kapcsolat támogatói voltak, most az egyik vagy másik partner között kell hogy válasszanak. Ez a szakítás után komoly nehézségeket szokott okozni.

  1. Kétségek

Egy komoly kapcsolat befejeztével, egyik felet gyakran kétségek gyötrik, nem tudja mit rontott el, önbizalomhiánya növekszik. Ez különösen igaz akkor, ha már az előző kapcsolatai is tönkrementek.

Amikor újra egyedülálló emberek elkezdenek randizni, gyakran csodálkoznak, hogy megint esélyük van kedves, barátságos emberekkel találkozni. Az emberek gyakran lemondanak arról, amit igazán szeretnek annak érdekében, hogy megfeleljenek a partnerüknek. Az előző sikertelen kapcsolatukban elvesztették a hitüket magukban, elfelejtették, hogy kik ők valójában és mit tudnak kínálni új partnerüknek. Még mindig azon rágódnak, hogy határozottabban, vagy másképp kellett volna csinálni előző párjukkal.

A „gyásznak” három összetevője van. Az első, hogy az, akitől elváltunk, az szimbolikusan meghal számunkra. Ennek lelki feldolgozása attól függ, hogy mennyire volt heves az egymásra hatás mielőtt ő elment. A második, az ember egy része is meghal a kapcsolattal. Pl.: már egyikük sem fog küldeni Valentin napi kártyát a másiknak. Ezzel a szerető szerepe „hal” meg. A harmadik, a legnehezebb, a „gyász” munka. Elfelejteni az életünkből eltűnt személy vágyait, amiket mondott, vagy tett amikor még együtt voltatok. A bánatnak ez a része a járul hozzá legnagyobb mértékben az önbizalom hiányához.

  • Ha újra kezdhetném a kapcsolatot úgy, ahogy volt, akkor mit csinálnék vagy mondanék másképp?
  • Tehettem volna valamit, hogy jobbra forduljanak a dolgok?
  • Ez én vagyok?
  1. Félelem az ismeretlentől

Egy hosszútávú kapcsolat után ez a legnyilvánvalóbb. A társkeresők világa megváltozott az évek folyamán. Ez a környezet mindenkinek más: ha már idősebb az ember, mennyire független anyagilag, vannak-e gyerekei, mit ért el az életben és ki lett belőle. Azok az emberek, akik visszanézhetnek előző kapcsolataikra és úgy érzik, hogy tanultak olyan dolgokat, amelyekért hálásak, még tartják a kapcsolatot volt párjukkal, és megtartották hitüket a szerelemben, sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek sikeresek az új kapcsolatukban.

Sajnos sokan, akik túl sokáig maradtak olyan kapcsolatban, ahonnan már rég menekülniük kellett volna, kiégtek, cinikusak és pesszimisták lettek. Olyan szokásokat hoztak magukkal, amik a szinglik piacán nem nagyon lesz kifizetődő. Senki sem akar megörökölni egy mérges, csalódott, vagy kritikus embert. Arra ne számíts, hogy alig várják az egyedülállóak, hogy meggyógyítsák a lelkét egy házsártos, megkeseredett embernek.

Vannak dolgok, melyek teljesen és érthetően idegesítőek:

  • Hogyan tudok anyagilag a saját lábamra állni?
  • Akar engem valaki, azok után hogy ez a kapcsolatom sem sikerült?
  • Mindent meg kell tennem azért, hogy értékesebb legyek a társkeresők között?
  • Milyen lesz a konkurencia a „húspiacon” és le tudom-e győzni őket?
  • Mi van, ha soha nem fogok jobb kapcsolatot találni, mint a régi volt?
  • Milyen kihívásokkal fogok találkozni egy új kapcsolatban, amire nem lehet előre felkészülni?
  1. Nem csinálni semmit

Elsőre furcsának tűnhet, hogy így érzel vagy viselkedsz, de valójában nem az. Amikor egy pár rengeteg időt, energiát, szeretetet invesztál bele egy kapcsolatba, gyakran olyan lehetőséget elengedtek, ami nem volt fontos, vagy nem érdekelte őket, de fenntartotta a köteléket.

Mindenkinek annyi erőforrása van, amennyiből élete során bármikor adhat másoknak. Amikor egy kapcsolat fontos, ezek az erőforrások lesznek mozgósítva a kapcsolat életben tartására és felvirágoztatására.

Van másik magyarázat is az elszigeteltség és a félelem érzésére. Sokan olyan sokat tesznek bele egy kapcsolatba, hogy elveszítik saját magukat és jellemvonásaikat, melyek önállóbbá és sikeresebbé tehetné őket ha egyedül maradnak. Olyan férfiak és nők, akik feladták virágzó karrierjüket hogy támogassák partnerüket saját karrierjük építésében. Vagy otthon maradtak, hogy gondoskodjanak a családról. Ők gyakran érzik úgy, hogy értéktelenek lesznek, ha kilépnek a való világba és egyedül maradnak. Mert minden ami biztonságot adott nekik, ami az önbecsülésük alapja volt, amiért dolgoztak, a család szétesésével megsemmisül.

  1. A „mi”-től az „én’-ig

Vannak elkötelezett kapcsolatban élő emberek, akik megőrzik autonómiájukat, egyéniségüket és saját céljaikat függetlenül attól, hogy kapcsolatban vannak-e vagy sem. Az ilyen alapokon nyugvó kapcsolatok ösztönzőleg hatnak, mert a felfedezés folyamatosan táplálja és ez újdonságot jelenthet mindkettejük számára. Ezek az együtt élő, mégis különálló párok megegyeznek a kapcsolat céljait illetően, és tartják magukat ahhoz, ami mindkettejük számára független és egyedi.

Ezek a kapcsolatok nem túl gyakoriak és sok félreértést és nehézséget hordoznak magukban, mikor két ember külön vágya és cselekedetei versengenek a kapcsolat erőforrásaival. Ezeknek a kapcsolatoknak a tagjai megtartják a szeretetüket azzal, hogy biztosan tudják, hogy a „mi” mindkettejük fejében a legelső helyen szerepel. Ez gyakran sikeresen alap a konfliktusok keletkezésénél és kezelésénél.

A többséggel nem ez történik. Amikor egy kapcsolat véget ér, az egyik vagy másik fél már elfelejtette, hogyan navigálhatja az életét egyedül a nagyvilágban. Annyira hozzászoktak az erőforrások megosztásához, a közösen viselt terhekhez, a közös élményekhez melyeken mindketten osztoztak, hogy érzelmileg elszakított sziámi ikreknek érzik magukat, amikor már nem egy csapatot alkotnak.

Azok az érzések, hogy már nem vagyunk felelősek a másikért, nem tartozunk semmivel a másiknak, ez egyben felszabadító és egyben rettenetes érzés is. Párként megismerni magunkat teljes más, mint megismerni magunkat önmagunkban. A világ biztonságosabb és támogatóbb hely a partnerek számára, mint az egyedülálló emberek számára. Egyedül sokkal sebezhetőbb az ember. Aki zárkózottabb volt a kapcsolatában, valamennyire önállóságát meg tudta tartani, annak könnyebb lesz utána.

  1. Ellenőrzés a másik fél felett

Ez szokatlan viselkedésnek tűnhet, de az elvesztett partner feletti ellenőrzés fenntartása sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. A másik ember sokkal fontosabb lesz a kapcsolat elhagyása után, mint közben volt.

Lehet, hogy zavaró bevallani, de az nagyon emberi dolog, hogy azt kívánják a volt partnerüknek, hogy soha többé ne legyenek olyan boldogok, mint voltak a velük közös kapcsolatban. Ez a vágy sokkal erősebb akkor, ha vannak még maradék érzelmek: harag, bosszú, vagy megalázás valamelyik félnél.

Amikor a pár közösen egyezik meg a kapcsolat befejezéséről és mindketten örömmel gondolnak vissza valaha volt szerelmükre, akkor a volt partner támogatja volt párja új életét. Ez inkább akkor fordul elő, ha már eltelt egy hosszabb idő a szakítás óta és a bánat már alábbhagyott.

  1. Közös múlt kitörlése

Ez a kötődés talán a legfájdalmasabb mindkét fél számára, főleg egy hosszú kapcsolat után. Olyan pár akiknek sok közös élményük volt, családot alapított, álmokat, célokat osztottak meg egymással, egymás családjának és barátainak tagjai lettek, közös lelki élményeik voltak, közös örömöket és veszteségeket éltek meg, hittek a szeretet szentségében, és nem hitték volna soha hogy véget fog érni a kapcsolatuk, akkor igazán fájó az, ha ezeknek az éveknek az emléke elhalványul.

A kapcsolat során keletkezett kötelékeknek meg kell maradniuk akkor is, ha ezek szívfájdalmat, vagy bonyodalmakat okoznak. Mi van az ünnepekkel, főleg akkor, ha gyerekek is vannak? Emlékek, mint pl. esküvővel kapcsolatosak, amelyeket most már meg kell osztani? Összetört kapcsolatokban ahol már nincs remény, ott a barátoknak dönteniük kell, hogy kinek az oldalán fognak maradni? Az elvesztett otthonnal mi lesz? Kutyával, macskával mi lesz?

Vannak párok, akik képesek arra, hogy tartsák egymással a kapcsolatot miközben új életet kezdtek egy másik ember oldalán. De ez elég ritka. Egy szakítás fájdalma rengeteg rossz emléket őriz, jót pedig keveset, ezért mindkét ember hajlamos eldobni a régi emlékeket, ugyanúgy, mint ahogy eldobták egymást is.

Néha azok akik nemrég váltak egyedülállóvá, csatlakoznak azokhoz az ismerősökhöz, barátokhoz, családtagokhoz, akik még a kapcsolat megszakítása után is szóba állnak velük. Visszatérnek, ott folytatják, ahol abbahagyták, néha jobb életet teremtve annál, mint amit korábban éltek. Néhányan ésszel csinálják, van aki nem. A középiskolás múltbéli szerelmek felmelegítése nagyobb eséllyel kecsegtet, mint amennyit valójában ér.

Ez a nyolc ok, amiért megtartják a kapcsolatukat az emberek még akkor is, amikor tudják, hogy már vége. Ez nem fedi az összes kapcsolati befejezést, de ezek a leggyakoribbak.

Nem számít mennyi düh, fájdalom, kimerültség vagy félelem van azon a kapcsolaton belül, akik megpróbálják túltenni magukat a különbözőségükön. Mindig jön a sóvárgás a nagy szerelemért, amit nem tudtak életben tartani.

A párkapcsolatok megváltoztatják az embereket, néha jobb, néha rosszabb ember kerül ki belőle a szakítás után. Párok, akik valaha mélyen szerették egymást, de már nem tudnak egymásnak újat adni, csak gyűlöletet, nem tudnak fejlődni, és jobbá válni, azt az ajándékot adhatják a másiknak, hogy elhagyják a kapcsolatot mielőtt még keserűvé, vagy kiábrándult bánat halmazzá válik még az is, ami szép maradhatna.

Ha ez megtörténik, akkor a párnak lehetősége lesz úgy érezni, mintha a kapcsolat sikeres lett volna még akkor is, ha már véget ért. Ha ezt meg tudják tenni, akkor visszaadják egymásnak a világot, ahol mindketten úgy gondolhatják, hogy a szerelem érzése, a fájdalmaktól függetlenül még mindig megér egy új kapcsolatot.

„psychologytoday.com” nyomán

Cimkék: , , , , , , , , , ,

Ezen a webhelyen cookie-kat használunk a forgalom elemzése, a beállítások megjegyzése és a felhasználói élmény optimalizálása érdekében. További részletek

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás