Sajnos nincs hiány a hozzá nem értő emberek utánpótlásában. A BBC 72100 munkavállalót érintő felmérése szerint, Angliában minden 10 dolgozó közül egynél többen alkalmatlanok a munkájukra. És ami igazán frusztráló a többiek számára, hogy ezek az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy kóklerek.

Mint az az orosz nő, aki úgy akarta megnézni, hogy mennyi üzemanyag van a kocsija tankjában, hogy öngyújtóval akart belevilágítani. Vagy itt van az a kaliforniai Long-Beach-i fickó, akinek csütörtököt mondott a pisztolya, ezért belenézett a csőbe, hogy mi a probléma és meghúzta a ravaszt. Vagy az az indiai, aki láthatatlanná tevő cetlicskéket vásárolt és ráragasztotta a mesztelen testére. Így akart bankot rabolni, de természetesen elkapták és még  jól meg is verték.

EZ IS ÉRDEKELHET:  Okos emberek is felejtenek el dolgokat

Ész nélkül

David Dunning és Justin Kruger tanulmányozta, hogy az emberek általában rosszul ismerik fel az alaposság és tévedés közötti különbséget.

Azok, akik nem túl eszesek, azok kettős terhet hordoznak: egyrészről nehézfejűek, másrészről hiányzik a kognitív képességük arra, hogy ezt felismerjék.

A tanulmány szerint a résztvevők a humor, nyelvtan és logika teszteket oldottak meg. Akiknek a teljesítménye csak 12%-os lett, úgy gondolták, hogy legalább 62%-ot értek el.

Tehát azok, akiknek az eredménye csak hajszálnyival volt jobb a nullánál, azok a legokosabbak közé sorolták magukat.

És ki ne találkozott volna olyan rettentően rossz sofőrrel, aki meg volt győződve róla, hogy jobban vezet, mint egy Forma1-es pilóta?

A balfék bankrabló

McArthur Wheeler két pittsburghi bankot rabolt ki anélkül, hogy elfedte volna az arcát. A helyi tévéadók lejátszották a biztonsági kamerák felvételeit, ahol a látszódott a bűnöző arca is. Néhány perc elég volt ahhoz, hogy tippek érkezzenek a férfi személyazonosságáról. McArthur Wheeler már napkelte előtt rácsok mögött volt.

Nem tudta elhinni, hogy ennyire szerencsétlenül alakultak a dolgok, ezért azt mondta a nyomozóknak: „Pedig rajtam volt a lé”.

Wheeler azt találta ki, hogy a citromlé láthatatlanná tevő tintaként alkalmazható. Ha citromlevet tesz az arcára, akkor a biztonsági kamerák számára láthatatlan lesz.

Ezt a találmányát úgy tesztelte, hogy a citromlével borított arcáról készített polaroid felvételeket. És csodák csodája, láthatatlan volt a képeken az arca. A rendőrséget megdöbbentette ez a magyarázat, de arra a következtetésre jutottak, hogy Wheeler ugyanolyan ostoba volt a fotózásnál, mint a bankrablásnál.

EZ IS ÉRDEKELHET: Így NE használd az okostelefonod

Teljesítményértékelések

A Dunning-Kruger hatás, mikor valaki csak éppen kapizsgál egy bizonyos dolgot, de meg van győződve róla, hogy jobban tudja mint azt, aki profi benne.

A Forbes Magazin szerint: Csak a dolgozók 39%-a fogalmazott meg konstruktív kritikát azáltal, hogy elemezték és beazonosították azokat a lépéseket, melyek az általuk kritizált dolgokhoz vezettek. Majd ezeket a rossz lépéseket elkülönítették a jóktól, hogy legközelebb ne kövessék el őket. Ezek az intelligens emberek felismerik, hogy nem tökéletesek, ezért motiváltak a hiányosságaik kijavítására.

A legtöbb embernek nem okoz gondot felismerni, hogy képtelen lefordítani szlovén közmondásokat, hogy megjavítson egy V8-as motort, vagy diagnosztizáljon egy akut disszeminált encephalomyelitist.

Egy híres szenvedő

Donald Trump amerikai elnök sokak szerint Dunning-Kruger hatásban szenved. Végnélkül henceg a saját képességeiről:

• „Elnézést az utálóimtól, de az IQ-m a legmagasabbak között van, ezt ti is tudjátok. Kérlek, ne érezzétek magatokat hülyének, ez nem a ti hibátok.”
• „Nagyon magasan képzett vagyok. Ismerek szavakat. Nekem vannak a legjobb szavaim.”
• „Büszke vagyok a netes értékemre, csodálatos munkát végeztem…”
• „Csak én egyedül tudom megcsinálni.”

Természetesen, a világ már megértette, hogy kihívásokkal küszködik a nyelv terén. The Guardian: „A helyesírása és a nyelvtana is katasztrofális, ellentmond önmagának, összefüggéstelenség nyomai…” The Washington Post azt sugallja, hogy egy hatodikos szintjén beszél.

Csodálatos üzleti érzéke révén, négyszer vezette csődbe a cégeit. Még egy kaszinót is sikerült csődbe vinnie.

Amióta politikus lett, lenyűgöző listát hozott össze hibákból.

George Will újságíró (Washington Post, 2017. május) rámutat arra, hogy „… a probléma nem az, hogy nem tud ezt, vagy azt, vagy hogy nem képes felfogni, hogy nem tudja ezt, vagy azt. Inkább az a veszélyes benne, hogy nem tudja mi az, hogy tudni valamit.”

Ez a Dunning-Kruger hatás egyértelmű meghatározása.

William Poundstone (Psychology Today, January 2017) emlékeztet bennünket arra, hogy mindannyian egy kicsit szerényebben viszonyulunk saját alkalmasságunkhoz: „Nincsenek illúzióid arról, hogy megvan-e a képességed ahhoz, hogy felsővezető légy, vagy képes vagy-e egy briliáns tervvel előállni az egészségügyi ellátás reformjáról? Mégis, sokan csendben szenvedünk a hozzáértés gyógyíthatatlan illúziójától.”

Bónusz rövid hír

Lawrence Peter 1969-es elmélete szerint, széles körben elterjedt, hogy a munkahelyek a dolgozókat a jelenlegi pozíciójukon alapuló teljesítményük alapján léptetik elő ahelyett, hogy azt néznék, hogy rendelkeznek-e az új poszt megszerzéséhez szükséges készségekkel. Ez oda vezethet, hogy végül az embereket olyan beosztásba emelik, ahol nem tudnak megfelelni a rájuk nehezedő nyomásnak és az elvárásoknak ezért képtelenek lesznek ellátni a munkájukat.

Scott Adams a Dilbert c. bürokráciával foglalkozó képregényújság karikaturistája javasolta a Dilbert elvet. Egyszerű a megoldás: a hozzá nem értő alkalmazottakat ki kell nevezni a hozzáértő alkalmazottak fölé. Ez elvonja őket a termelékeny munkától olyan pozíciókba, ahol a legkisebb kárt okozhatják a cégnek.

EZ IS ÉRDEKELHET: Okos is, vonzó is, de miért van egyedül?

„owlcation.com” nyomán