Miért mutatja a média rosszabbnak világunkat, mint az amilyen valójában? A média hatása a közérzetünket is jelentősen befolyásolja?

Néhány úgy gondolják, hogy az élet értelmetlen, mert a világ tele van gonoszsággal és szenvedéssel, még akkor is, ha a környezetében ezt nem tapasztalja. Mikor az ember erre azt mondja, hogy „azért van az életben rengeteg jó dolog is”, akkor vissza kérdeznek, hogy akkor a hírekben, újságokban miért állítanak mást?

Valóban, a sajtó rengeteget tudósít szenvedésről, gonoszságról: természeti katasztrófák pl. hurrikánok, szökőár, földrengések, tüzek, valamint ez emberek által elkövetett tettekről pl. balesetek, gyilkosságok, nemi erőszak, csalás és egyéb bűnesetek. Emellett azért tudjuk, hogy ez csak egy része annak, ami a világban történik, mégis úgy érezzük, hogy minden tele van szenvedéssel és nyomorúsággal, ezért az egész világ rossz.

EZ IS ÉRDEKELHET: Pszichológia a közösségi média felemelkedése mögött

A média csak a rosszat mutatja be

Fontos azonban megjegyezni, hogy a média általában a világnak csak egy oldalát mutatja be. A tudósítások nem csak abban az értelemben egy oldalúak, hogy valamilyen politikai nézetet helyeznek előtérbe (bár ez elég sokszor előfordul), hanem abban az értelemben is, hogy a valóságot aránytalanul nagy mértékben helyezik negatív megvilágításba. A hírek alig szólnak jó dolgokról és elégedett emberekről, ehelyett szinte kizárólag a rossz dolgok, gonoszság és szenvedés kerül előtérbe. Így szélsőségesen hibás képet kapunk világunk történéseiről és milyenségéről.

Pl. a bűnözési ráta növekedése jellemzően nagyobb figyelmet kap, mint a bűnözési ráta csökkenése. Az újságokban a bűnözés növekedését taglaló cikk hosszabb terjedelmű lesz, közelebb lesz az első oldalhoz és nagyobb címmel szerepel, mint a bűnözés csökkenése. A tv-ben sugárzott hírekben pedig a bűnözés csökkenése egyáltalán nem fog megjelenni.

Ilyen, amikor százszámra segítik az időseket a járókelők az utcán, a tömegközlekedésben, de ez nem fog megjelenni sehol sem. De ha egyetlen olyan eset van, amikor valaki kigúnyol egy idős embert, az már hírértékű. Ha ez a járókelő mondjuk el is lopott valamit az idős embertől, akkor a címsorok még nagyobbak lesznek. És még fokozva ezt, ha fizikailag is bántódás érné az öreget, akkor a hír az első oldalra kerülne óriási betűkkel.

40 éve nem írnak az emberek becsületességéről. De bezzeg, ha csak egyszer is becstelenség van… Ha 10 ezer ember nem lop, azokat nem említik. Ha egy ember lop, azt mindjárt kitárgyalják. Az újságok nem említenek jó, tisztességes vagy törvénytisztelő magatartást, nem hallhatsz hírt az őszinteségről, igazságosságról, hűségről, tisztességről, megbízhatóságról, melegségről, elégedettségről, harmóniáról és boldogságról. Mintha ezek a tulajdonságok soha nem is léteztek volna.

A média tehát erősen hajlik a negatív dolgok megjelenítésére. Ezeket részletesebben írják le, jobban hangsúlyozzák és kiemelt helyet kapnak a híradásban. A média által bemutatott valóságkép sokkal rosszabb, mint maga a valóság azért, mert a valóság egy fontos részét ‒ a jóságot és elégedettséget ‒ nagyrészt kiszűrik.

A tényfeltárás és szenzáció hajhászás

Természetesen van érthető oka is a média viselkedésének. Az egyik az, hogy sok újságíró úgy látja, hogy a média fontos eszköze a társadalom megóvásának. A társadalom figyelmét fel kell hívni a korrupcióra, eredménytelenségre, embertelenségre és minden más gonoszságra és tévedésre. Azzal, hogy a rossz közlését helyezik előtérbe, azzal a média segít a figyelem felkeltésében, növelve a valószínűségét annak, hogy a feltárt hibák ki lesznek javítva. Ezzel a tevékenységével a média fontos társadalmi szerepet tölt be. Másképpen fogalmazva, a média inkább a működési zavarokra összpontosít, mivel a működő dolgokon nem kell javítani.

A negatív jelenségekre való összpontosításnak a másik oka, pénzügyi. Az emberek inkább szeretnek a rossz dolgokról olvasni, mint a jókról. Sokan a szenvedést és gonoszt találják érdekesnek, ezzel szemben az elégedettséget és jóságot viszont unalmasnak. Szerintük a bűnözés lenyűgöző, a törvény betartása unalmas. Konfliktusok, veszélyek, válság eladható; harmónia, biztonság, nyugalom, nem. És a média természetesen szeretné eladni magát, ami hozza a pénzt.

Tehát ebből is látszik, hogy több oka van annak, hogy a média elfogult a negatív dolgok irányába. Ez az elfogultság egy valós dolog. Ha a médiára hivatkozunk, és nem emlékeztetjük magunkat arra, hogy a beszámolók a valóságot egy negatív szemüvegen keresztül mutatják be nekünk, akkor téves elképzeléseket szűrhetünk le ezen keresztül, az élet értelméről.

Valóban sok rossz dolog van a világon. Vannak folyamatosan zajló szörnyű események. De sok olyan is van, ami csodálatos és szép, amik ugyanúgy folyamatosan megtörténnek. Fontos, hogy ne zárjuk ki ezt a negatív világot, de vegyük figyelembe a pozitívat is. Miközben hallgatjuk a média által sulykolt rossz dolgokat, eközben próbáljunk kialakítani magunkban egy kiegyensúlyozott képet a világról, így ha máshol nem is, de bennünk helyreállhat a világ rendje.

EZ IS ÉRDEKELHET: Miért csökkentsük le a képernyő előtti időt?

„psychologytoday.com” nyomán