Ha néhány tinédzsernek rossz a modora, erőszakos, vagy lenéző másokkal, akkor ez azért van, mert az ő világukban más emberek egyáltalán nem számítanak, nem is léteznek. Tényleg ilyenek a mai fiatalok?

Ha hangos bulikat rendeznek hétköznap éjszakánként, vagy hangosan beszélgetnek egymással a moziban, ezzel nagyjából ugyanazt a mechanizmust alkalmazzák, mint akik megosztanak bandák által elkövetett csoportos erőszakot a Facebookon.

Néhány fiatalnak csak a barátaival van kapcsolata és ez a kapcsolat sokszor olyan, mintha saját magukat sokszorosították volna, annyira hasonló a jellemük és sokszor a külsejük is.

Ezeknek az embereknek ez a társaság egy nagyon exkluzív VIP klubbá válhat, miközben akik nincsenek a vendéglistán, azokat kizárják. Egyes esetekben, azok az emberek, akik az ő baráti kapcsolatukon kívül esnek, azok egyszerűen nem léteznek az ő világukban.

Ez egy félelmetes tendencia,.

Az „én, én, én” generáció

Ez az oka annak, hogy néhány tinédzser számára egyszerűen a szomszédok nem léteznek, ezért nincs is akit zavarhatna az éjszakai rajcsúrozás.

Számukra nincs olyan áldozat, aki szenvedne amiatt, hogy betörte valaki a fejét, és nincs olyan lány akit még tovább aláznak azzal, hogy a barátai szórakoznak az őt ért erőszakon a Facebookon.

Néhány tizenévesnek egyszerűen nincs más világ azon kívül, mint ami a saját fejében van.

A probléma a közös szokások hiánya. Míg a korábbi nemzedékek lázadtak a hatalom ellen, a mai tinédzserek egy része annyira csak a saját önzésével foglalkozik, hogy nemhogy lázadnának, de még a hatóságok sem léteznek számukra.

Ha nem mutatnak figyelmet más emberek iránt, az nem azért van, mert meg akarják őket alázni, vagy ártani akarnak nekik, hanem azért, mert más emberek egyszerűen nincsenek jelen az ő világukban.

Az elmúlt évtizedben a jó modor hiánya még alacsonyabb szintet ért el mint előtte.

Sok fiatal mulatságos dolognak tekinti a jó modort, beleértve a kések, villák helyes használatát és a kiöltözve színházba menést.

De a jó modor sokkal többet jelent ennél. A viselkedés fontos előfeltétele egy értelmes közösségnek, hiszen a viselkedés magába foglalja a másokra való odafigyelés képességét is.

A jó viselkedés annak elismerése is, hogy a „másiknak” is ugyanolyan jogaik vannak, mint nekünk.

Nem kétséges, hogy az elmúlt évtizedben nagy erkölcsi változásnak lehettünk tanúi. Az utóbbi években megfigyelhető igény a jó modor és a viselkedés elsajátítására, reményt adhat arra, hogy mai tendencia megváltozik.

EZ IS ÉRDEKELHET: Miért dohányoznak a fiatalok?

Az empátia csökkenése

Amerikai kutatók nemrégiben eléggé riasztó eredményt értek el, miután 30 éves időszakra vonatkozóan 14000 főiskolai hallgató viselkedését tanulmányozták.

A tanulmány szerint 2000 óta a diákok empátiája 40%-kal alacsonyabb, mint 20-30 évvel ezelőtt. Kevesen válaszoltak „igen”-nel, az ilyen típusú kérdésekre, mint pl.: ,Van, amikor úgy próbálom megérteni a barátom problémáját, hogy a helyébe képzelem magam’ és a ,Gyakran aggódom olyan emberek miatt, akik rosszabb anyagi helyzetben vannak, mint én’.

Megbízunk-e ebben a vizsgálatban, vagy sem, de ez a tanulmány is megerősíti, hogy egyes tinédzserek úgy gondolják, hogy más nem létezik rajtuk kívül.

Ennek okaként az amerikai kutatók rámutatnak a fiatalok önzőségére.

Aki csak önmagára fókuszál, mint afféle tökéletes embertípusra, az leértékeli a többi embert és ebből következik az, hogy sokan a mai fiatalokat nárcisztikusnak, önzőnek, túlzottan magabiztosnak és énközpontúnak tekintik.

Kiüresedett közösség

Az „Y generáció” nárcisztikus érzéketlensége visszavezethető az 1968-as generációra, akik azzal, hogy szembeszegültek a hatalommal, ezzel megváltoztatták a követkő generációk ifjúságának életét is. A ’68-asok mindent elnyomónak tekintettek, ami szabályokkal, normákkal társult.

A szabadság szent nevében, az a generáció meg akart szabadulni minden normától, mert szerintük ez volt az oka az emberi természet elnyomásának és véleménynyilvánítási lehetőségek korlátozásának.

Ezt a lázadást a társadalmi határok kiszélesítésének tekintették.

Senki nem születik azzal a képességgel, hogy másokat tiszteljen. De a lázadással elvárt nagyobb szabadság és egymással való törődés helyett, a határtalan erőszakba kerültünk. Ez segíthet megmagyarázni azt a cinizmust és érzéketlenséget, amelyet sokszor tapasztalunk.

A mai fiatalokhoz nem jutnak el az élethez és a közösségi léthez szükséges alapvető elvek, mert a tanárok, szülők és szociális munkások aggódnak a gyermekek autonómiájának és integritásának megsértése miatt.

Ennek eredményeként úgy nőnek a fel a fiatalok, hogy nem tanultak meg a különbséget tenni jó és rossz között.

Ez nyilvánvalóan egy lelkiszegény közösséget teremt, és ez a táptalaj alkalmatlan arra, hogy a másokra való figyelem, felelősségvállalás és jó magaviselet ilyen környezetben gyökeret verjen.

EZ IS ÉRDEKELHET: Normális az, ha a gyerekek hazudnak?

Valóság tv-t néző tinédzserek

Vannak pszichológusok, akik egyetértenek azzal, hogy a hatvanas évek generációjának a hatóságokkal való ellenállása a fő oka annak, hogy a mai tinédzserek más emberekről nem vesznek tudomást és senkit nem tisztelnek.

Az idősebbek számára van egy határ, miután a jó és a rossz lesz bizonyos esetekben a meghatározó, de a fiatalok számára ez már nem így van.

A 68-as lázadás nagy szabadsághoz vezetett, és a mai fiatalságnak most már a szabadság nehéz feladatával, a szabad döntéssel is meg kellett birkózniuk.

Szembesülve a döntésekre adott válaszok széles skálájával, a fiataloknak referenciapontra van szükségük, és ezt a referenciapontot a saját barátaik jelentik számukra.

De ők soha nem választanak olyan barátot, aki nagyon különbözik tőlük, ezért sokan szinte már virtuális tükörképeket hoznak létre a barátaikban, és ezzel egy olyan közösséget hoznak létre, ahol mindenki nagyon hasonló.

Sok kutató megemlíti, a valóság műsorokat, mint olyan műfajt, mely nagy hatással van a tizenévesek személyiségének fejlődésében.

Ezek a tv műsorok egy olyan látszólagos világot mutatnak be, melyben azt látják, hogy hogy viselkednek más korukbeliek.

Nem szabad alábecsülnünk a média szerepét a fiatalok fejlődésében. Végül is napi 6 órát töltenek tévézéssel és internetezéssel. A valóság show-k, pedig rendkívül önző személyiségtípusú emberek képét mutatják, melyet a tizenévesek példának tekintenek.

És mivel egyes fiatalok szinte kizárólag a belső baráti körük értékeire és normáira támaszkodva határozzák meg önmagukat és világukat, akkor azoknak az embereknek a kiválasztása, akikkel felnőnek, kulcsfontosságú tényezővé válik az identitásuk kialakításában.

Napjainkban a jó modor annyit jelent, amennyit a saját kis közösséged normának és értéknek tart. Ez jelenik meg a te személyedről is referenciaként a tágabb közösségben.

Ezek után nem csoda, hogy a szülők aggódnak amiatt, hogy milyen barátai lesznek a gyereküknek az iskolában, mert ez is egy kritikus pont lehet a személyiségfejlődés során.

EZ IS ÉRDEKELHET: Egyre gyakoribb a lányok közötti erőszak

„sciencenordic.com” nyomán