A zene öröm, semmi másért nincs a világon, csakis az élvezetért. (Rafik Schami)

Csütörtök délután 4 óra van, és a gyerek a kanapén ül a telefonját babrálgatva. Fél órán belül el kellene indulni a zeneórára. Látod, hogy a por ellepte a zongorát (vagy fuvolát, vagy szaxofont) és már megint eltelt egy hét az egyre ritkább gyakorlásokkal.

A gyerek azt állítja, hogy rettentő sok tanulni valója van, de úgy tűnik nem szakad bele. Leparancsolhatod a gyereket a kanapéról és oda küldheted a hangszeréhez. A gyereknek örömmel kellene zenélni, ehelyett a viszály és a veszekedés melegágya lett a gyakorlás. Ráadásul te magad sem szereted azt a kötözködő szülőt, amilyenné váltál.

Amit a szülők tesznek és mondanak

Kutatások is megerősítik a zenetanulás előnyeit. Egész életen át tartó készségeket fejleszt, és az élvezet és önkifejezés lehetőségét nyújtja a gyerekeknek. Ezért nem meglepő, hogy sok szülő, – aki megengedheti magának ezt a plusz költséget, – szívesen költ arra, hogy a gyerekek megtapasztalhassák ezt az érzést.

A zenetanulás egy igazi kihívás. Nehéz időt és motivációt találni a gyakorlásokra. Csalódottság a lassú haladás miatt, félelem a nyilvános előadástól, és olyan rossz információkra hallgatás, hogy a tehetség fontosabb a gyakorlásnál, még inkább szenvedéssé teszi a zenélést.

A szülő bátorítása egy idő után már hatástalan. És a valóságban, mikor a gyerek otthon gyakorol a hangszeren ‒ a fals hangok, a technikai munka, az állandó ismétlések ‒ a családtagok idegrendszerét is megviselik.

Motivációra és zenei nevelésre vonatkozó kutatások azt mutatják, hogy a szülők véleménye és példamutatása hatalmas befolyással bír gyermek tanulási tapasztalatának megalapozására. A gyereket szidni, vagy megvesztegetéssel rávenni rossz módszer, mert a gyerek úgy érzi, mintha munkát végezne. A gyerekek, akiket állandóan a gyakorlással gyötörnek, valószínűleg azonnal abba fogják hagyni a zenélést, ahogy az ő kezükbe adják a választást.

Mit tehetnek a szülők gyermekeik gyakorlásának ösztönzésére? A következő gyakorlati tippeket zenészek, tanárok és oktatási pszichológusok vizsgálata eredményezte.

EZ IS ÉRDEKELHET: A gyerek nem akar iskolába menni? Mit csinálj?

1. Már kisgyermekkorban kezdje el és legyen mindig szórakoztató zenetanulás

A legtöbb gyerek élvezi az éneklést és a mozgást. Nem igazán öntudatosak és nem foglalkoznak az önképükkel. Míg egy tinédzsert gátol az éneklésben és hangszeren játszásban az, hogy a kortársai mit szólnak hozzá, a fiatalabb gyerekek szabadon teret engednek a zenei tevékenységüknek.

A rendszeres zenélés megszokottá teszi a szereplést és segít a gyerekeknek olyan szokások kialakításában, amelyek alapjai lehetnek a rendszeres gyakorlásnak. Egy kora gyermekkori zenei tanulás segítheti a gyermekeket egy játék alapú strukturált tanulásba való fokozatos átmenethez.

Létfontosságú, hogy ezek a zenei tapasztalatok szórakoztatóak legyenek. A szülők akarták? Csatlakozz te is! Mutasd meg a gyerekeidnek, hogy a zene szórakoztató azzal, hogy téged is szórakoztat az ő zenéjük.

2. Dicsérd meg az erőfeszítéseit, ne a tehetségét

A média általában „tehetségesnek” nevezi a fiatal hivatásos zenészeket. Ebben a kijelentésben az a tény veszik el, hogy egy hangszer könnyed, mester fokú használata valójában sok erőfeszítés és tanulás eredménye.

Azzal, hogy a gyerek tehetségét dicsérjük, megerősítjük abban, hogy a zenéléshez adottság kell. Ha egy gyerek szerint az emberek tehetségesek, vagy tehetségtelenek, akkor meglátják saját küzdelmüket a gyakorlással és arra jutnak, hogy ők nem tehetségesek.

A szülőknek dicsérni kell a gyerek erőfeszítéseit a zenélésre. Hangsúlyozni kell, hogy a gyakorlással tökéletes lesz a tudása.

3. A gyakorlás hosszú távú előnyeinek hangsúlyozása

Azért idővel a szülői dicséretnek kevesebb hatása lesz a gyerek gyakorlásra való motivációjára. A tizenévesek belső motivációt fejlesztenek, hogy folytassák a zenélést, vagy ellenkezőleg, abbahagyják.

Azok a gyerekek, akik közép- és hosszútávú elkötelezettséget mutatnak egy hangszeren játszásra, azok magasabb színvonalú zenei teljesítményt nyújtanak.

Azok a gyerekek, akik elképzelik magukat felnőttként, ahogy játszanak a hangszerükön, azok nagyobb valószínűséggel motiváltak.

A szülőknek ösztönözniük kell a gyerekeiket arra, hogy olyan hasznos készségként tekintsenek a gyakorlásra, amely majd elégedettséget és örömöt fog hozni a felnőtt életükbe. Tudatosítani kell, hogy ez nem csak egy olyan tevékenység, amit csak ebben az évben, suli után kell elvégezni.

EZ IS ÉRDEKELHET: Hogy nevelj fel egy angyalian jó gyereket?

4. Tereld a megfelelő zene választás felé

A gyerekek inkább motiváltak arra, hogy a népszerű popzenét válasszák. De probléma lehet az is, hogy a gyerek motivációját pl. Ed Sheeran dalának lemásolása jelenti.

Bár a popzene bármely zenei nevelés részévé válhat, a legújabb popzene nem feltétlenül alkalmas oktatási eszközként. Ez nagy károkat okozhat ‒ a csalódástól kezdve, mikor a dal meghaladja a tanuló képességeit. De fizikai károkat is okozhat a hangszálakban, vagy az ujjakban is.

A popzenét azért vonják bele a zenei nevelésbe, mert ezzel piaci keresletet elégítenek ki, de ez nem feltétlenül a gyerek érdeke. Ha egy hétéves énekli hogy „Fever when you kiss me”, az rossz érzéseket, és megjegyzéseket szülhet.

A szülőknek egy szakképzett tanárt kell választaniuk egy jól megfogalmazott tanítási filozófiával, amely hangsúlyozza a fokozatos tanulást. Kerüld azokat a tanárokat, akik azonnali sikert ajánlanak mondjuk a Hungary’s got talentre. A szülőknek meg kell tiltaniuk ‒ különösen a kisebb gyerekeknek ‒ a szexualitással kapcsolatos repertoárt.

Érdekeljen, milyen zenét tanul a gyerek. Ismerd meg a darabok nevét amit tanul, és kérd meg, hogy játssza el neked.

5. Értékeld a gyerek által játszott muzsikát

Leckék, vizsgák, gyakorlati napirend jó ha van, de a zenének közösnek kellene lennie. Ne száműzd mindig a gyereket a szobájába gyakorolni.

Olyan környezetet hozz létre, ahol a zene a háztartás létfontosságú része. Ösztönözd a gyereket családi eseményekkor, hogy adja elő a tanultakat. Amikor gyakorol, akkor légy együttérző a küzdelmével és örülj annak, ha valami sikerül neki. Soha ne sajnáld a leckékre fordított pénzt és soha, de soha ne szekáld, és bíráld a gyereket.

EZ IS ÉRDEKELHETI: Nárcisztikus gyerekek

„theconversation.com” nyomán