Egyes embereknél nagyobb az esély arra, hogy nárcisztikus személyiségűekké váljanak. A nárcizmust az önközpontúság jellemzi „Minden körülöttem forog”, nagyszerűség „Jobb vagyok mindenben mint te”, hiúság „Nézz meg engem”. Ez magában foglal számos pszichológiai vonást – motivációkat, szükségleteket, – amik hatással vannak az ember gondolkodására és viselkedésére is. Tekintettel erre az összetettségre, az extrém önszeretet ilyen formája nem olyan egyszerű, mint egy adott gén öröklése, vagy egy adott esemény megtapasztalása. Ehelyett a nárcisztikus ember valószínűleg magában hordozza a genetikai és pszichológiai vagy környezeti tényezők bonyolult keverékét.
EZ IS ÉRDEKELHET: Elképzelni sem tudod, hogy mit gondolhat egy pszichopata
A nárcizmushoz vezető út
Jelenleg többet tudunk az egyenlet pszichológiai oldaláról. Eddig a kutatók két fő csapásirányt találtak, ami a nárcizmushoz vezethet.
Az első csapásirány szerint: a gyerek feltétel nélküli pozitív visszajelzéseket kap a családtagoktól, tanároktól, edzőktől, annak ellenére, hogy semmi jelét nem mutatja annak, hogy rászolgált volna a dicséretekre. A társadalomtudományi elmélet, ami a nárcizmus fejlődésére vonatkozik. Ez azt mondja, hogy a személy, aki folyamatosan csodálat tárgya, a képességeitől függetlenül, elvárja mindenkitől ezt a fajta visszajelzést. Az ilyen gyerek nem képes reális önképet kialakítani, mikor felismeri a hibáit és az erényeit.
A második az előzővel ellentétes csapásirány. A rideg és ingerszegény családban felnőtt gyermekek is lehetnek nárcisztikus személyiségek. A nem megfelelő körülmények miatt az érvényesülés visszaszerzése és megtartása fájdalmas és frusztráló lehet. Az elhanyagoltság leküzdésének érdekében a gyerekek megvédhetik magukat a negatív érzelmek elfojtásával, és felváltják egy torzított, hatalmas önképpel.
Az előző forgatókönyvhöz hasonlóan a gyerek önképe immár irreálisan túlzó és ez összeegyeztethetetlen a valódi készségeivel és eredményeivel. Ennek a nézőpontnak a megerősítéséhez elvárják másoktól a folyamatos dicsérő szavakat.
Ezeket a mintákat nehéz megváltoztatni. A nárcisztikus emberek gyakran tesznek jó benyomást a környezetükre, de küzdenek a hosszú távú kapcsolatokkal, mind személyes, mint szakmai szempontból. A pszichoterápiával foglalkozó kutatók már terápiákat fejlesztettek ki a nárcisztikus jellegek megnyesegetésére, de ezen személyiségjegyekkel rendelkező emberek nem ismerik fel, hogy szükség lenne szakemberhez fordulniuk.
EZ IS ÉRDEKELHET: Nem biztos, hogy a kollégád pszichopata
„Scientific American Mind” nyomán
