Diploma nélkül is van élet

Nemrég múltam 23, és megbuktam az egyetemen. Újra a szüleimmel élek és értékesítési asszisztensként dolgozom. Amikor megnézem azokat a barátaimat, akik nemrég végeztek, ők már jó kis munkahelyeken dolgoznak és ilyenkor úgy érzem, hogy hibát követtem el. Három évet pazaroltam el az életemből azért, hogy lediplomázzak, de semmit nem tudok felmutatni. Kérlek segíts, hogy újra úgy érezhessem,hogy sínen van az életem és tart valahová.

Név a szerkesztőségben

Üdv. az én világomban. Az átlagos felfogás szerint én magam is egy óriási kudarc halmaz vagyok. A 21. században meleg vagyok és jóltáplált, és nem az a kihívás számomra, hogy otthon háziasszonyként rendszeresen a zoknik párját keresgéljem a mosáshoz, és az autóm motorja többször felrobbant már, mert elfelejtettem olajat töltetni bele. Olyan kultúrában élünk, ahol az a kérdés, hogy a „mit csinálsz?”, egy hétköznapi kérdés, bár nevetségesen korlátolt. Mindannyian sokkal többek vagyunk, mint egy munkakör, vagy tudományos eredmény. Komoly hátteret biztosít számodra az egészséged, a szüleid, a barátaid, akik szeretnek és támogatnak, ez az igazi hasznosság bizonyítéka.

Megteheted, hogy megkérdezel embereket, mennyire szeretik munkájukat, hogy jutottak el idáig ahol éppen most vannak. Ez tanulságos beszélgetéseket és új utakat nyithat meg előtted.

Az pedig, hogy az egyetem nem gyújtotta meg benned a választott szakma iránti tüzet, az az egyetem hibája és nem a tied.

Psychologies.uk nyomán