2018/11/15

A mentális betegség az a betegség, amellyel nem könnyű állást találni. Ha mégis sikerül, akkor nehéz megküzdeni a hétköznapi stresszel, amit még a betegség elviselése is nehezít. Erről ír az az ember, aki ezt nap-mint-nap megtapasztalja:

Mentális betegségem van, és emellett keményen dolgozom. A munkát és a betegséget nagyon nehéz egyensúlyba hozni. Bízz bennem, tudom.

Munkanélküliként nagyon nyomorultul éreztem magam, és a mentális betegségem csak rosszabbodott. Komoly erőfeszítésembe került pénzt szereznem és minden visszautasításnál hibásnak éreztem magam.

Kínos volt a barátaimnak elmondani, hogy még mindig nincs munkám. Mindenki folyton arról beszélt, hogy éppen mit csinál és hol képzeli el a pályafutását. Én meg csak álltam ott, mint egy idióta.

De a munkanélküliség új perspektívát adott nekem. Megtanultam bármikor gondoskodni magamról. Megtanultam értékelni a kisebb dolgokat, mint például egy új könyvet, vagy egy virágcsokrot a Tesco-ból, miközben a barátaim jöttek-mentek Londonban és külföldre utaztak.

Mire visszatértem a munkába, megváltozott a mentális betegségemre vonatkozó nézetem. El tudtam adni magam a munkáltatóknak, de elfelejtettem, hogy milyen hasznos lehet a betegségem, és mit tanulhatok belőle. Az az igazság, hogy a mentális betegségünk sok mindent megtaníthat nekünk. Ezt a munkáltatóknak is figyelembe kellene venniük.

A mentális betegségben szenvedő emberek többek mint a betegségük.

Mivel a munkáltatók nem ismerik a dolgozó múltját, a betegség miatt nem látják meg a képességeit és tehetségét. Ha megállapítanak a kollégánál egy bizonyos betegséget, az attól még lehet jó dolgozó, vagy jó kezdeményező. Lehet, hogy másként látja a problémákat, úgy, ahogy te soha nem gondoltad volna. És ha a betegség miatt hátrányosan megkülönbözteted őt, akkor még a törvényt is megszeged.

Empatikusak vagyunk

A mentális betegség sokszor rengeteg érzelmet korbácsol fel bennünk, vagy ellenkezőleg, teljesen érzelemmentesek vagyunk. Tudjuk milyen az, ha túlterheltek vagyunk, és azt is ismerjük, hogy csak addig folytatjuk a munkát, amíg kedvünk van. Megértőek vagyunk  és mások helyébe is tudjuk képzelni magunkat.

Jó hallgatók vagyunk

Ismerjük a beszéd értékét és ezzel ismerjük a hallgatás értékét is. Jó az, ha az embernek nem nyomja a lelkét semmi. Tudjuk, hogy milyen megnyugtató is az, amikor valaki csak ott ül és nem mondja, hogy mit kell tennünk és nem osztogatja a véleményét. Sokunknak van tapasztalata arról, hogy hogy nyugtassuk le magunkat szorongást okozó helyzetekben, ezért tudjuk racionalizálni, vagy elterelni, vagy megoldani a dolgokat az emberekkel ha szükségük van rá.

Kreatívak vagyunk

Néha nem feltétlenül derül ki az első pillanatban, hogy melyik a dolgok legmegfelelőbb elintézési módja. Szóval gondolkodunk és úgy gondoljuk, hogy mi más módon kezeljük a problémát. Nekünk másképpen kell gondolkoznunk, hogy megoldjuk a problémát, mert ezt tesszük minden nap, csak azért, hogy túléljünk. Ne becsüljük alá képességeinket csak azért, mert másképpen látjuk a megoldást.

Rugalmasak vagyunk

Tudjuk, hogy milyen az, ha megtaláljuk a módját annak, hogy folytassunk valamit, bármi legyen is az. Tehát a munkahelyen ugyanazokat a stratégiákat alkalmazhatjuk a feladatok, célok, tervek kezelésére. Mikor nap mint nap a saját elméddel foglalkozol, akkor megtanulod, hogy hogy folytasd tovább.

Mindannyian emberek vagyunk. Mindannyian mentálisan egészségesek vagyunk. Mindannyian értékesek vagyunk.

 

Maeve

Ezen a webhelyen cookie-kat használunk a forgalom elemzése, a beállítások megjegyzése és a felhasználói élmény optimalizálása érdekében. További részletek

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás