A depresszió elemző statisztikákból azt az aggasztó trendet lehet kiolvasni, hogy 2005 körül riasztó ütemben emelkedni kezdett a depressziós esetek száma. Ha ez a trend folytatódik, akkor úgy tűnik, hogy nemsokára a világon mindenki depresszióban, vagy valamilyen szorongásos zavarban fog szenvedni. Ezt a kérdést a tudomány és a pszichiátria is másképp kezeli. Különböző elméleteket terjesztettek elő a probléma forrására vonatkozóan, de még valós konszenzusra nem sikerült jutni. Néhányan még azt sem hiszik el, hogy ez egy valós probléma. Mi van, ha tényleg folytatódik a tendencia? Vajon mit gondolnak az  emberek erről?

Az internet

Az egyik leggyakoribb elmélet szerint az internethasználat elterjedése közvetlen, vagy közvetett módon számos mentális egészségügyi problémát okozott. Hogy az  internet használata milyen hatással van idegrendszerünkre, arról akár könyveket is írhatnánk. Azonban itt van néhány pont röviden:

1. Az internet használata függőséghez vezet. Az információ, a megerősítés és a jutalmazás okoz egyfajta dopamin emelkedést a szervezetben amikor pl. számítógépes játékot játszunk. Ez vezet a beteges mértékű használathoz és függőséghez. Ez természeténél fogva megváltoztatja az agy kémiáját, és ettől a hosszú ideig internetet használók hajlamosak lesznek a szorongásokra és depresszióra. Erre a jelenségre még nem nagyon figyelnek a felhasználók, de pl. sok egészségbiztosító beleveszi a biztosításba az internet függőséget is.

2. Az internet csökkenti a mentális pihenésünket. Amikor hazaérünk munka után, ahelyett hogy lepihennénk, azonnal bejelentkezünk az internetre. Ezzel túlhajszoljuk agyunkat mind a munkával, mind a pihenés helyetti internetezéssel és megakadályozzuk abban, hogy megkapja a nagyon fontos nyugalmat, hogy feldolgozhassa az érzelmeket, és a nap tapasztalatokat. Végsősoron ez vezethet olyan mentális problémához, mint a depresszió.

3. Az internet nyomatja a rosszabbnál rosszabb híreket, amitől rendszeresen felidegesítjük magunkat.

4. Az internet, és főleg a közösségi média terel bennünket a „tökéletesség” elérése felé ‒ bemutatva nekünk barátaink gondosan megkomponált profiljait, amelyek tökéletes életet mutatnak, aminek mi nem tudunk megfelelni. Ez természetesen egy erősen színezett, szerkesztett változata a valóságnak, de ennek ellenére magában hordozza a néző bizonytalanságát, értéktelenség érzését.

Városiasodás

A világ soha nem látott mérföldkőhöz érkezett. 2017-re az emberek többsége városokban fog élni. A múltban világszerte az emberek többsége kis vidéki közösségekben élt. A városok akkor is jelentős népességi arányt képviseltek, de számuk nem volt olyan jelentős mint ma. Most a városok bővülnek és egyre többen költöznek be vidékről, és ez bizony nagy mértékben növeli a depresszió kockázatát:

• Nem lehet olyan könnyen zöld területet találni. Már jól ismert, hogy mentális egészségünket jelentősen növeli a szabadban töltött idő, lehetőleg zöld, lombos helyen. A városi környezet és az életmód miatt ez sokkal nehezebb ‒ még azoknak is, akik rendszeresen járnak parkokba, hiányozhat a vidéki szabadság érzése, és a helyi emberek jelenléte.
• Névtelenség. A kis, vidéki közösségekben az emberek ismerik egymást, és gyakran gondoskodnak a közösség tagjairól, ha rosszul mennek a dolgok. Bár sok városi közösség összetartó, mégis gyakoribb az ott lakó emberek névtelensége. Ha senki nem tudja igazán, hogy ki vagy, és hiányzik egy bizonyos „hely”, „társaság”, vagy általános emberi kapcsolatok, akkor könnyű belesüllyedni az értéktelenség és a depresszió mocsarába.
• A városi élet mindennapjai rohanóbb és stresszesebb, mint a vidéki élet. A közlekedés nehézségei, állandó zaj, a bűnözési arányok, a zsúfolt, nyüzsgő, feszített munkatempójú munkahelyek… mindezek növelik a városi lakosok stressz kockázatát, ami magával hozza a depresszió kialakulásának kockázatát.

Életmód

Nem titok, hogy egyre többet ülünk, nem mozgunk és egyre károsabb ételeket eszünk. A szív- és érrendszer egészsége nélkül (amit eddig a rendszeres testmozgás megadott), az agyunk vérellátása csökkent. Ezáltal az agy képtelen teljesíteni azt feladatát, ami a mentális és érzelmi egészség egyensúlyban tartásához fontos lenne. Az étrendi és életmódbeli változások nagymértékben megváltoztathatnák a globális mentális egészségügyi helyzetet.

Félelem

A közelmúltban sokat beszéltek a félelem politikájáról. Az elmúlt években sokkal gyakoribbá váltak a média és politikai kampányok, mely az értékesítés fellendítését és a szavazatok gyarapodását eredményezték, de ezáltal stresszt, gyűlöletet és haragot váltottak ki a célközönségből, mely rendkívül negatív hatású a mentális egészségre. Az interneten soha nem látott mennyiségben, könnyen hozzá lehet férni a negatív hírekhez. Ezektől szorongóbbá válunk és gondolkodásunkat is negatívabbá teszi, mint lenne az egyébként.

Statisztika

Vannak, akik szerint a fent leírtak, azok nem problémák. Az elmúlt években sokkal többen keresnek és fogadnak el segítséget, akiknél mentális egészségi problémát diagnosztizálnak. Talán mindig is depressziósak voltunk, csak most már öntudatosak vagyunk, és odafigyelünk magunkra és a környezetünkben élőkre.

psyarticles.com nyomán