Amiatt aggódni, hogy mit gondolnak rólunk mások, nem feltétlenül rossz dolog, csak nem kell túlzásba esni. Az aggodalomnak az az eredménye, hogy jóindulatúan és együttérzően tudjuk elfogadni mások gondolkodását, azonkívül könnyebben el tudjuk kerülni a szégyenteljes és kínos hibák megismétlődését.

Az a baj, hogy sokan aggódunk amiatt, hogy más emberekkel kell találkoznunk, és tesszük annyira, hogy ez már szorongást vált ki.

Sokat aggódsz amiatt, hogy mások mit gondolnak rólad? Aztán úgy gondolod, hogy ez a szorongás megakadályoz abban, hogy megcsinálj bizonyos dolgokat, attól való félelmedben, hogy mi fog történni?

Ezek a félelmek félrevezetőek, mert azt feltételezzük, hogy mások rengeteg időt töltenek azzal, hogy felettünk ítélkezzenek, miközben ez egyáltalán nem így van. Azt is túlbecsüljük, hogy mennyire gondolkodnak rólunk negatívan.

Sokkal könnyebben kellene venni a dolgainkat és nem aggódni amiatt, hogy mások mi gondolnak majd rólunk. A valóságban viszont ezt elég nehéz véghezvinni.

Emberként, természetünknél fogva társaslények vagyunk és ezért, hogy mások hogy látnak bennünket, része azonosulásunknak.

Amikor fiatalok vagyunk, gyakran elvárják, hogy megfeleljünk bizonyos normáknak. Ezek magukban foglalják az elfogadást és a szeretetet.

„Azért szorongtam, mert úgy gondoltam, hogy tökéletesnek kell lennem ahhoz, hogy kedveljenek. Ezáltal hatalmas nyomás és stressz volt rajtam, hogy ennek megfeleljek. Soha nem éreztem magam jól a bőrömben, és nem éreztem azt sem, hogy ez valóban én lennék.

Miután felismertem ezeket képzelgéseket, helyettesítettem őket pozitív dolgokkal, és ezután a legnagyobb fordulópont következett be az életemben a szorongásom leküzdésében.”

Amit elképzelünk magunkban, hogy mások mit gondolhatnak rólunk, az szorosan kapcsolódik saját önkritikánkhoz. Egy harsány kis hang a fejben, negatív dolgokat mond arra vonatkozóan, hogy milyennek kellene lennünk, hogy megfeleljünk más embereknek. Na ez az, amit meg kell változtatni, az önkritikát.

Ha ítélkezünk magunk felett, akkor nem csoda, hogy mások is ezt teszik velünk.

Ismerd meg az értékeidet

Nem tudod ellenőrizni, hogy mások mit gondolnak rólad.

Nem mindenki fog szeretni téged, ugyanúgy, ahogy te sem szeretsz mindenkit, akivel találkozol.

Nem tudod ellenőrizni, hogy másokra milyen hatással vagy, függetlenül attól, hogy mennyire keményen próbálkozol, vagy mennyire jó szándékkal vagy felé.

A tanulmány rámutatott arra, hogy milyen szoros a kapcsolat aközött, ahogy az emberek saját magukat látják és ahogy másokat látnak, különösen az elfogadás tekintetében.

Ismerünk olyan embereket, akik örülnek annak, hogyha valakit le tudnak törni. Elő ne forduljon, hogy visszatükrözzed azt, amit ők gondolnak rólad, inkább próbáld meg azt megnézni, hogy ők hogy fogadják el magukat.

Máshová kell irányítani az energiákat

Elfogadva azt a tényt, hogy nem tudod irányítani azt, hogy más emberek mit gondolnak rólad, ez ad annyi szabadságot, hogy más dolgokat helyezz a figyelmed középpontjába. Az is segít, hogy ha bizonyos elképzeléseknek megfelelsz, akkor automatikusan találkozni fogsz jó emberekkel.

Az aggódás attól, hogy más emberek hogy reagálnak rád, visszatart és megakadályoz abban, hogy változtass az életeden. Ha félre tudod tenni, hogy megfelelj másoknak, akkor az új kilátások előkészítik az utat ahhoz, hogy elkezdhesd a változtatásokat.

Tanuld meg szeretni magadat (vagy legalább fogadd el magadat!)

Ha megtanulod elfogadni magadat, és felismered saját értékeidet, ez egy fontos lépés ahhoz, hogy egyre kevesebbet foglalkozz mások kritikáival, ítéletével.

Ha jól érzed magad, az egy nagyon jó dolog. Nem fog megtörténni egyik napról a másikra, de szerintem a legjobb dolog, amit magaddal tehetsz.

Végül, hogy hogyan lehet megállni, hogy ne aggódj amiatt, hogy más mit gondol rólad, főleg amikor már régóta csinálsz valamit, nehéz megtanulni. De mindenképpen meg kell próbálni.

psycholoytoday.com nyomán