Erőszakos pszichopata, pszichopata sorozatgyilkos, pszichopata gyilkos, elmebeteg pszichopata.
Ahogy nemsokára megfigyelhetjük, mindegyik kifejezés egy széles körben elterjedt félreértést fogalmaz meg a pszichopátiás személyiségzavarral kapcsolatban. Kevés olyan személyiségzavar van, ami annyira félreértelmezett, mint a pszichopata személyiség.
Bájos, de érzéketlen
Az elbűvölőnek látszó pszichopaták általában jó benyomást keltenek másokban és a külső megfigyelőknek is rendkívül normálisnak tűnnek. Mégis énközpotúak, tisztességtelenek és megbízhatatlanok, időnként ok nélkül, csak saját szórakoztatásukra viselkednek felelőtlenül és gonoszul. Nincs bűntudatuk, nem éreznek empátiát és szeretetet, alkalmi és érzelemmentes emberi és romantikus kapcsolataik vannak. Rutinszerűen kérnek bocsánatot meggondolatlanságukért és gyakran felháborító tetteikért, amit ráadásul néha még másokra is hárítanak. Ritkán tanulnak a saját hibáikból, vagy a negatív visszajelzésekből, és nehezen tudják türtőztetni magukat. Nem meglepő, hogy a pszichopaták túl vannak reprezentálva a börtönökben. Vizsgálatok azt mutatják, hogy a fogvatartottak 25%-a megfelel a pszichopátia diagnosztikai kritériumainak. Mindazonáltal a kutatás azt is mutatja, hogy sok pszichopata a mindennapi életben közöttünk járkál. A „sikeres pszichopaták”, ‒ akik kiemelkedő pozíciókat töltenek be a társadalomban ‒, bizonyos foglalkozásokban is felülprezentáltak pl. politikában, üzleti életben és a szórakoztatásban. (Ennek tudományos bebizonyítása még várat magára.) A legtöbb pszichopata férfi, bár ennek a nemi különbségnek az oka ismeretlen. Pszichopaták megtalálhatóak a fejlett nyugati társadalmakban éppúgy, mint az elszigetelt kutúrákban.
Egy 1976-os kutatásban Jane M. Murphy antropológus azt találta, hogy a Bering-szoros közelében élő inuitok egy elszigetelt csoportja a (kunlangeta) kifejezést használta a pszichopatára, „az ember aki… mindig hazudik és csal, ellop dolgokat és … szexuális előnyöket élvez sok nőnél ‒ akit nem érdekelnek a rendreutasítások és aki mindig büntetést kap a vénektől.” Murphy megkérdezett egy inuitot, hogy a csoport mit csinálna egy ilyen kunlangetával? Azt válaszolta, hogy ki kellene őt húzni a jégre akkor, amikor senki nem látja.
Három mítosz
Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei ellenére, még mindig fennállnak a pszichopatákkal kapcsolatos félreértések.
- Minden pszichopata erőszakos
Az Alabama Egyetem kutatása szerint a pszichopátia kockázati tényezője a jövőbeni fizikai és szexuális erőszaknak. Ráadásul néhány sorozatgyilkos is pszichopátiás vonást mutatott, köztük a felszínes kedvesség, az empátia és a bűnbánat hiányával. Mindazonáltal a legtöbb pszichopata nem erőszakos, és a legtöbb erőszakos ember nem pszichopata.
- Minden pszichopata elmebeteg
Ellentétben a pszichotikus zavarokban szenvedő emberekkel (pl. a skizofrének, akik gyakran elveszítik a kapcsolatot a valósággal), a pszichopaták szinte mindig racionálisak. Tisztában vannak azzal, hogy rosszindulatú, vagy illegális tetteik a társadalom szemében rosszak, de ijesztő közönnyel és egy vállrándítással elintézik ezeket az aggodalmakat.
A pszichopaták ritkán elmebetegek.
- A pszichopátia nem kezelhető
A Kaliforniai Egyetem kutatásai szerint a pszichopatáknak a pszichológiai kezelés annyit segít, mint azoknak, akik nem pszichopaták. Még akkor is, ha a pszichopaták személyiségjegyeit rendkívül nehéz megváltoztatni, a bűnözői magatartásformáik bizonyíthatóan alakíthatóak a kezeléssel. A pszichopátia emlékeztet arra, hogy a média által elénk tárt mentális betegségek annyi fantáziát tartalmaznak, amennyi tényt. Ráadásul az ilyen betegségek széles körben félremagyarázása szerencsétlen következményekkel is járhat.
Scientific American Mind
